Tízből egy csokos párnak még egy gyermeke sincs

Komoly segítséget jelent az érintett családoknak a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok), amely többek között a jelenlegi vagy jövőben vállalt gyermekek számához köti a támogatás mértékét. Az utóbbi hónapokban sokan érdeklődtek egyrészt arról, hogy gyermektelenként is tudnak-e kérni csokot, illetve, hogy mire kell ilyen esetben figyelni.

Másrészt arról, hogy egy-egy család kérhet-e csokos támogatás mellett babaváró kölcsönt is – derül ki a money.hu összeállításából.

„Gyermekek nélkül is neki lehet vágni a csoknak, azonban fontos tudni, hogy a támogatást szigorú szabályok betartása mellett lehet igénybe venni.

Fontos a családtervezés, a gyermekneveléshez szükséges háttér. Ha nem teljesítik a családok a vállalt feltételeket, akkor büntető kamattal kell visszafizetni a kapott összeget, ez alól csak a jogszabályban meghatározott feltételek jelentenek kivételt” – mondta Trencsán Erika, a money.hu vezető pénzügyi szakértője.

Hozzátette, hogy a babaváró kölcsön és a csokos támogatás nem zárja ki egymást, akik megfelelnek a feltételeknek, azok mindkettőt igényelhetik.

Gyerek nélkül vágnak bele

A hivatalos – idén szeptemberig ismertté vált – adatokból az is kiderül, hogy a csok bevezetése óta többségben vannak azok a családok, akik meglévő gyermekeik után jutottak támogatáshoz, azaz nem vállaltak több gyereket. Mindössze 34,6 százalék bővítené a családját a csokos támogatáshoz:

a legtöbben, 59 százalékuk egy, 39 százalékuk kettő és alig 2 százalékuk számol 3 gyerekkel.

Tízből kilenc családnak volt már gyermeke a csokos támogatás igénylésekor. Az érintettek 10 százaléka – azaz közel 12 ezren gyermek nélkül – vágott bele a csokos folyamatba, és közülük is a legtöbben (81 százalék) 2 gyermeket vállalt a támogatás fejében. A gyermektelenek többsége pedig használt lakásokra kért támogatást.

A használt lakások az élen

Trencsán Erika azt is hozzátette, hogy a 2015 júliusi bevezetése óta idén szeptemberig 117 ezren vették igénybe a csokot összesen 353 milliárd forint összegben. Idén szeptemberig pedig több mint 65 milliárd forint összegben kötöttek új szerződéseket, ebből közel 44 milliárd forintot tesznek ki az újlakás-építésekre és vásárlásokra kötött szerződések.

Használt lakás vásárlására mintegy 20 milliárd forint összegben kötöttek szerződést 2019 első kilenc hónapjában.

„Hasonló trend figyelhető meg a teljes lakáshitelpiacon is. A legnagyobb igény még mindig a használt lakásokra van, a második helyen az építés és bővítés áll, utána következnek az új lakások, végül pedig a felújításokra kötött szerződések.

Érdekes azonban, hogy éves szinten nézve a használt lakásokra kötött új szerződések kevesebb mint 1 százalékkal, míg az építésre vagy bővítésre és az új lakásokra adott hitelek jóval nagyobb mértékben, 31-40 százalékkal emelkedtek”

– mondta a szakember.