A tavaly október-decemberi háromhónapos időszakban, azaz a negyedik negyedévben, a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 520 ezer főt. Ehhez képest a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 3,3 százalékos volt.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 52 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 9,5 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 24 ezerrel csökkent.
A 2019-es év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 512 ezer volt, ami 43 ezerrel haladta meg az előző évit. A foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 70,1 százalékos volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.
A 2019-es év egészét tekintve a munkanélküliek létszáma átlagosan 160 ezer volt, 12 ezerrel kevesebb, mint 2018-ban. A munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos értéke 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 40 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal, 12,2 százalékra nőtt egy év alatt a negyedik negyedévre. A munkanélküliek több mint egynegyede ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek, munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 2,9 százalékra, az 55-74 éveseké 1,0 százalékponttal 1,7 százalékra csökkent.
Az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékponttal javult az indikátor, így továbbra is összességében inkább stabilan alacsony munkanélküliségről számolhatunk be
– közölte Virovácz Péter, az ING elemzője.
Ugyanakkor – tette hozzá – a munkanélküliek számát tekintve (154 300 fő) újabb mélypontot ért el a magyar munkaerőpiac, 5 000 fővel javítva az eddigi rekordot.
A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a közszolgáltatások területén csökkent, a többi ágazatban pedig nőtt 2019. negyedik negyedévében – mutatott rá a Takarékbank elemzője, Horváth András.
A mezőgazdaságban 7 ezerrel, a feldolgozóiparban 23 ezerrel, a közszolgáltatások területén pedig 16 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 22 ezer, a versenyképességi felzárkózás szempontjából kiemelt fontosságú piaci szolgáltatások területén pedig 67 ezer új állás jött létre a negyedév során.
Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 3,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, így amennyiben nem átmeneti csökkenésről van szó, akkor úgy tűnik, hogy az inaktívak tábora mellett az immár tartósan munkanélküli rétegből is sikerül tovább aktivizálni munkavállalókat. A munkanélküliek száma 8 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz képest és 12 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 2020-ban a ráta 3,3 százalékra csökkenésére számítunk, de a munkaerőpiac további bővülését elsősorban a jelenleg inaktívak közül lehet várni.
A foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna az átmenetileg távozott magasan képzett munkaerő visszaáramlása.
Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján – illetve pl. az IT szektorban már közel meg is valósult –, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ezt megközelítő ütem várható – tette hozzá Horváth.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.