Erős a piaci nyomás a jegybankokon

A laposan megnőttek a globális kamatcsökkentési várakozások az elmúlt hetekben. A piaci konszenzus szerint a világ hét legnagyobb jegybankja összesen 205 bázisponttal vághatja meg az irányadó rátákat, míg tavaly év végén csak 64 bázispontnyi kumulált csökkentést áraztak.

Szinte minden nagyobb jegybank figyelmeztetett az elmúlt hetekben:

lefelé mutató kockázat a járvány, amely az ellátási láncokon keresztül számottevő reálgazdasági kárt is okozhat, visszavetheti a nemzetközi kereskedelmet és a globális növekedést.

Egyes elemzők szerint ez már monetáris válaszért kiált. Konzervatívabb szakértők azonban úgy gondolják, hogy a monetáris politikának nem feladata átmeneti piaci sokkokkal birkózni.

Az Egyesült Államokban a kereskedők jelenleg legalább két kamatcsökkentést áraznak még az idén, pedig a legutóbbi dot plot szerint egész 2020-ban változatlanok lesznek a kamatok.

A prognózis szerint a mostani eladási hullámban tovább zuhannak az állampapírhozamok, amelyek így is két-három éves mélyponton vannak, a részvénypiacokról pedig menekítik a tőkét. A piac ugyanakkor a március–áprilisra betervezett kamatvágást már szinte teljesen beárazta.

Jerome Powell Fed-elnök egyelőre magabiztos:

szerinte épp megfelelők a monetáris kondíciók, a körülmények lényeges változása esetén majd lép a jegybank.

A kanadai központi bank 2018 ősze óta változatlanul tartja az 1,75 százalékos kamatszintet, és eddig nem is volt különösebb oka, hogy változtasson: az infláció a toleranciasávban van, és a devizaárfolyam is stabil.

A piac által tavaly év végén árazott 10-11 bázispontos csökkentés is csak azért merült fel, mert a globális lazító hullám nyomást gyakorolt a jegybankra. Azonban elemzők pedzegetik, hogy szükség lehet a lazításra: ha az amerikai gazdaság lassul, a kanadai is fog, a Fed kamatcsökkentése pedig lépéskényszerbe hozhatja a kanadai intézményt.

A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság pénteki számában