Stagnál a brit gazdaság

Nem növekedett a tavalyi negyedik negyedévben a brit gazdaság. A stagnálás meredek lassulást jelent az előző negyedévhez képest. Londoni pénzügyi elemzők szerint a brit gazdaságnak egyelőre csak a külső kereslet ad felhajtóerőt, bár a tavalyi év végi növekedési teljesítmény valószínűleg a mélypont volt, és az idén élénkülés várható.

A brit statisztikai hivatal (ONS) kedden ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) növekedése zéró volt a decemberrel zárult három hónapban negyedévi összevetésben.

A brit GDP-érték a tavalyi harmadik negyedévben 0,5 százalékkal nőtt a második negyedévhez viszonyítva. Ez javított adat, a statisztikai hivatal ugyanis eddig 0,4 százalékosra becsülte az abban a három hónapban elért negyedéves összevetésű növekedést.

Az ONS szerint a tavalyi év végi hirtelen megtorpanást az okozta, hogy jóllehet a szolgáltatási és az építőipari szektor bruttó kibocsátása emelkedett, ezt azonban semlegesítette a feldolgozószektor visszaesése. A gyáripar kibocsátása 1,1 százalékkal csökkent a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedhez képest.

A statisztikai hivatal számításai szerint 2019 utolsó negyedében az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest 1,1 százalékkal volt magasabb a hazai össztermék, 2019 egészében pedig átlagosan 1,4 százalékkal bővült a brit gazdaság teljesítménye a 2018-ban mért 1,3 százalékos egész éves átlagos növekedés után.

Pablo Shah, az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) brit gazdasági folyamatokkal foglalkozó vezető közgazdásza az előzetes növekedési becslés keddi ismertetése utáni helyzetértékelésében úgy fogalmazott: a gyenge negyedik negyedévi adatok ellenére úgy tűnhet, hogy a brit gazdaság sikeresen átvészelte a tavalyi év egészét, amikor a viharos belpolitikai klímához nehéz külső környezet is társult.

A CEBR szakértője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

a tavalyi év második felében a növekedés erőteljesen függött a külső tényezőktől, mindenekelőtt az exporttól, a hazai kereslet ugyanis a legutóbbi három negyedév mindegyikében csökkent.

A közgazdász szerint ez azt jelenti, hogy a külső kereslet felhajtóereje nélkül a brit gazdaság ma már recesszióban lenne, és ebből az is következik, hogy

a világkereskedelem vagy a fő exportpiacok gazdaságainak lassulása a brit gazdaságot továbbra is jó eséllyel „térdre kényszerítheti”.

Pablo Shah kiemelte ugyanakkor azt is, hogy

az előzetes idei aktivitási adatok a gazdasági kondíciók valamelyes javulására utalnak.

A Cebr/YouGov fogyasztói bizalmi index azt mutatja, hogy a fogyasztói hangulat 2018 októbere óta nem mért szintre emelkedett idén januárban, jelezve, hogy a fogyasztók kedvezően reagáltak a tavaly decemberi előrehozott parlamenti választások teremtette viszonylagos stabilitásra.

A december 12-én tartott választáson a Boris Johnson miniszterelnök vezette brit Konzervatív Párt – amely addig kisebbségben kormányzott – a vártnál jóval nagyobb arányú győzelmet aratott és kényelmes alsóházi többséget szerzett.

A CEBR vezető közgazdásza kiemelte azt is, hogy a szolgáltatások és a feldolgozószektor aktivitását mérő beszerzésimenedzser-indexek (BMI) januárban egyaránt jelentősen emelkedtek; az előbbi 2018 szeptembere, az utóbbi 2019 áprilisa óta nem mért szinten jár.

A CEBR mindezek alapján azzal számol, hogy a brit hazai össztermék növekedési üteme 2020 egészében minimális gyorsulással eléri az 1,5 százalékot.