PM: a koronavírus-járvány hatásainak kezelése a legfontosabb feladat

A magyar kormánynak a legfontosabb feladata a koronavírus-járvány hatásainak kezelése. Márciusban kiemelkedő összeget tettek ki a járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, közel 190 milliárd forintot költött a kormány védőmaszkok, védőeszközök, lélegeztetőgépek vásárlására – közölte az államháztartás központi alrendszerének részletes adatairól pénteken kiadott tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

Márciusban 577,3 milliárd forint hiányt könyvelt el az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás az egy évvel korábbi 209,3 milliárddal szemben. Ezzel a március végéig számolt idei deficit 831,9 milliárd forintra nőtt, ami a tervezett 367 milliárd forint éves hiány 226,7 százaléka.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán közzétett módosított finanszírozási tervében jelentette be, hogy az államháztartás központi alrendszerének idei évre tervezett pénzforgalmi hiánya 367 milliárd forintról 1234 milliárd forinttal 1601 milliárd forintra emelkedett, miután a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális lépések eredményeképp a kormány módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. A módosított pénzforgalmi hiánycéllal számolva az első negyedévi deficit 52,0 százalékon állt.

A központi alrendszer első negyedévi 5290,7 milliárd forint összegű bevétele 332,2 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest, a kiadások 1022,2 milliárd forinttal, 20,0 százalékkal 6122,6 milliárd forintra nőttek.

A központi költségvetés 746,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 86,9 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 1,7 milliárd forintos többlettel zárták az első három hónapot.

Március végéig az általános forgalmi adóból 90,3 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból 55,0 milliárd forinttal, a társasági adóból 37,9 milliárd forinttal több folyt be, mint a múlt év első negyedében. Az általános forgalmi adóból az éves előirányzat 22,7 százaléka, a személyi jövedelemadóból 24,1 százaléka, míg a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból összesen az éves előirányzat 24,2 százaléka teljesült.

A járvány elleni kiadások mellett az uniós programok megelőlegezése növelte a hiányt.

Az év első három hónapjában összesen 63,4 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, szemben az egy évvel korábbi 283,7 milliárd forinttal, miközben az uniós programok kiadásai megközelítették a 691,2 milliárd forintot, ami 346,9 milliárd forinttal több a tavalyinál.

Márciusban az Egészségbiztosítási alapból az egy évvel korábbinál 51,8 százalékkal több, 161,1 milliárd forint ment a gyógyító, megelőző ellátásokra, az első negyedévben pedig a tavalyi 303 milliárd forintról 395,9 milliárd forintra nőtt ez az összeg.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 2020 első három hónapjában 1660 milliárd forint kiadás keletkezett, 20 százalékkal magasabb az előző év azonos hónapjaihoz képest. Ezen belül a külképviseletek igazgatásánál az első negyedévi 173 milliárdból a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések megközelítőleg 160 milliárd forintot tettek ki. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál 17,9 milliárd forint a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre (védőmaszkok, védőruhák, lélegeztető gépek) ment el.

Az intézmények kiadásaiból 828,4 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és szociális hozzájárulási adóra, a munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, 30,4 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában.

A központi költségvetés adóssága március végéig 704,8 milliárd forinttal nőtt, amiből az első két hónap mindössze 2 milliárd forinttal részesedett.

A nettó forintkibocsátás 917,9 milliárd forint volt, ami a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza. A 25 275,0 milliárd forintban denominált adósság részaránya a múlt év végi 82,1 százalékról 83,2 százalékra emelkedett. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 396,9 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét. A nettó devizatörlesztés ugyanakkor 732,0 milliárd forinttal, 4786,1 milliárd forintra csökkentette a költségvetés devizaadósságát, ami a hó végi 359,09 forintos euróárfolyammal számolva 13,32 milliárd eurónak felel meg, és a költségvetési adósság 15,75 százalékát tette ki. A csütörtökön kibocsát két, 6 és 12 éves 1-1 milliárd eurókötvény kibocsátása ezt az összeget emeli ebben a hónapban.