Erősödhettek az inflációs folyamatok

Júliusban 3,2 százalék lehetett az előző évhez képest mért infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi előrejelzése 2,8–3,2 százalékos sávba teszi a fogyasztói árindex alakulását a hetedik hónapban, vagyis

lapunk szakértői várakozása összhangban van a jegybanki prognózissal.

A 3,2 százalékos drágulási ütem egyébként enyhe emelkedést jelenthet a júniusi, 2,9 százalékhoz képest. A maginfláció viszont az előző hónappal megegyező, 4 százalék lehetett a konszenzusunk szerint, valamint az adószűrt mutató sem változhatott, maradhatott 3,5 százalékon. Az első fél év tényadatai nyomán a 2020-as átlagos fogyasztói árindexre vonatkozó várakozások mostanra letisztultak, az elemzők 3,1–3,5 százalék közötti mutatót várnak.

A konszenzus szerint az idén 3,2 százalék lehet a pénzromlás üteme, ami lényegében megegyezik az MNB 3,2–3,3 százalékos várakozásával.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán teszi közzé a júliusi fogyasztói árindexet és a maginflációt, majd a jegybank közli az adószűrt mutató értékét.

A szezonális zöldségek és gyümölcsök drágulási üteme, a dohánytermékekre kirótt jövedéki adó emelése, az ingyenes parkolás megszűnése és az üzemanyagárak emelkedése egyaránt felfelé hajtja az élelmiszerek inflációját

– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH egyre teljesebb körű felmérést végez – a koronavírus-járvány alatt egyes reprezentánsokat nem írtak fel, illetve helyettesítették őket –, ami bizonytalansági faktorként jelenik meg. Ugyan a konszenzus szerint a maginflációs mutatók nem változnak az előző havi értékükhöz képest, Virovácz Péter mindkét indikátor emelkedését várja. Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációt továbbra is az élelmiszerárak mozgása határozza meg a legnagyobb mértékben.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható