Július: túl lehet a csúcsán a hazai munkanélküliség

A hazai munkaerőpiac a vártnál sokkal kevésbé szenvedte meg a járvány negatív hatásait – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarék Csoport vezető elemzője, mi-után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette 2020. május–júliusra vonatkozó foglalkoztatottsági és munkaerőpaci statisztikáit.

A szakértő szerint

a kedvező adatok mögött a járvány előtti munkaerő-hiányos gazdaság felszívó hatása, illetve a kormány bértámogatási és munkahelyteremtési programjai állnak.

A munkaerőpiaci fordulathoz a gazdaság újranyitása, a szezonális munkák, valamint a kirobbanó belföldi turizmus egyaránt hozzájárult.

A KSH tájékoztatása szerint a 2020. május–júliusi időszakban a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék, a munkanélküliek száma 223 ezer volt.

Az állástalanok száma egy hónap alatt 23 ezerrel csökkent, bár 2019 azonos időszakához viszonyítva 52 ezerrel magasabb volt. Németh Dávid, a K&H elemzője az adatok kapcsán kiemelte, hogy a járványhatás a nőket érinti érzékenyebben, az ő munkanélküliségi rátájuk ugyanis 5 százalék fölé került, míg a férfiaké 4,6 százalékos. Árnyalja a képet, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ebben az időszakban több mint 368 ezer álláskeresőt tartott nyilván – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az INB Bank vezető elemzője. Úgy véli, hogy számos, ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai módszertani feltételeit annak, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni. A foglalkoztatottak száma 2020. május–július folyamán 4 millió 439 ezer volt, 1,7 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában.

A KSH a legjelentősebb változást a legjobb munkavállalói korban lévő 25–54 év közöttiek körében mérte. E korcsoportban a foglalkoztatottak száma 84 ezerrel, 3 millió 370 ezerre csökkent egy év alatt.

A foglalkoztatottak átlagos száma 2020 júliusában 4 millió 460 ezer volt, ami a júniusinál mindössze 3,2 ezerrel, de az áprilisi mélypontnál 92 ezerrel több.

A K&H elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszabb távon visszatérhet a munkaerőhiány, a demográfiai trend miatt nem biztos, hogy a járvány utáni fellendüléshez lesz elegendő munkaerő. Németh Dávid úgy vélekedett, hogy a koronavírus-járvány hatására a globális beszállítói láncok várhatóan átalakulnak, és nagyobb szerepet kapnak a helyi vállalatok, ami extra munkaerő-keresletet okozhat számos országban. Suppan Gergely hasonlóan vélekedett, szerinte a foglalkoztatottak száma fokozatosan tovább emelkedhet a munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan, ám a munkaerőpiac teljes helyreállása csak a jövő év második felére várható, mivel egyes – döntően az idegenforgalomhoz és a rendezvényszervezéshez kapcsolódó – szolgáltatások a vakcina tömeges alkalmazásáig nem jöhetnek helyre. A Takarékbank elemzőjének előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta az év végéig 4,1 százalékra süllyedhet.