A forintot is megbolygathatja az EKB döntése

Az euró nyári szárnyalása minden bizonnyal az egyik fő témája lesz az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki ülésének és Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatójának. Az egységes valuta a múlt héten több, mint kétéves csúcsra erősödött a dollár ellenében, áttörve az 1,2-nél húzódó pszichológiai ellenállást, kereskedelmi forgalommal súlyozott árfolyama pedig a történelmi maximumhoz közelít az euróövezet külső partnereinek devizáival szemben. Hideg zuhanyként érte a piacokat, és 1,18 környékére lökte vissza a dollárral szembeni árfolyamot, amikor Philip Lane, az EKB fő közgazdásza és a bank más döntéshozói is figyelmeztettek: az erős euró a gazdasági kilábalást veszélyezteti. A megindult dollár vásárlás a közép-európai devizapiacokat sem kerülte el, és hozzájárult, hogy a forint április óta először túlgyengült a 360-as szinten az euró ellenében. Bármit mond az EKB, az a forint piacán is okozhat erős kilengéseket – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Ezeknek még az iránya sem kiszámítható, hiszen a jegybank új inflációs és gazdasági növekedési előrejelzései és várhatóan laza monetáris politikát előrevetítő kommentárjai is releváns információkat jelenthetnek a közép-európai döntéshozók számára.

Az EKB hagyományosan keveset foglalkozik az euró árfolyamával,

de 2004 végén verbális intervencióval egy időre sikerrel fordította meg az akkori erősödési hullámot. Jean-Claude Trichet akkori elnök meglepetésre „brutálisnak” és nem kívánatosnak minősítette az euró raliját. Christine Lagarde reakciója vélhetően egyelőre nem lesz ilyen vehemens – vélték jegyzetükben az ING vezető európai közgazdászai -, de az elemzők egyetértenek, hogy a banknak valamit mondania kell, különben az euró rövid úton megint 1,2 fölé kerül a piacon.

Az erősödés – annak a mellékhatása, hogy az Európai Unió kilábalási csomagja elnyerte a piacok bizalmát – két fontos ponton is érinti az EKB mandátumát: rontja az eurózóna külkereskedelmi pozícióját, és az importárak csökkenésén keresztül még lejjebb löki az inflációt, amit a válság már amúgy is a negatív zónába tolt. Az euróövezet számára fájdalmasabbak a fizetőeszköz erősödései, mint az Egyesült Államoknak. Lars Kreckel, a Legal & General Investment Management a Wall Street Journalnek három százalékra becsülte az európai vállalatok elvesztett profitját 10 százaléknyi euró erősödésből, miközben az amerikai cégek két százalékot veszítenek ugyanekkora dollár erősödéssel. A Goldman Sachs becslése szerint már az eddigi euró erősödés is egynegyed százalékponttal tolhatja lejjebb az övezet inflációját idén is, és jövőre is.

Ha az EKB csütörtökön sikerrel „beszéli le” az eurót 1,17 alá, akkor a Saxo Bank technikai elemzése szerint akár még nagyobb mozgás is indulhat, mindenesetre az euróerősödés trendjének az elesése nem valószínű, ha nem esik el az 1,15-9s támasz is.

Ha megint dollárvétel indul, az veszélyes lehet a forintra is,

különösen ha a nemzetközi hangulat éppen kockázatkerülő lesz. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy ha az EKB lejjebb viszi az inflációs előrejelzését, és különösen ha explicite újabb monetáris lazítása utal, az kedvező a közép-európai devizák számára – mondta Németh Dávid. A még alacsonyabb eurózóna infláció csökkentheti a Magyar Nemzeti Bankon is a nyomást, hogy a megemelkedett hazai árak miatt szigorítson a politikáján. Ugyanebbe az irányba hat, ha amint sok elemző borítékolja – a Fedet követve az EKB is lazít inflációs célján. A csütörtöki ülésen ez még nem valószínű, és a várakozások szerint a bank azt is később jelentheti be, hogy teljesen kihasználja, vagy éppen túl is lövi állampapír vásárlási keretét. Az viszont várható, hogy már most is tesz utalásokat rá: az euróövezet laza monetáris kondíciókra számíthat.