Moszkva és Minszk összezár

Ma Minszkbe látogat Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin elnök pedig két héten belül találkozik Moszkvában fehérorosz kollégájával, Alekszandr Lukasenkával – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, amikor szerdán fogadta hivatali kollégáját, Uladzimir Makejt. Lavrov megismételte, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tart bármiféle szankciót Fehéroroszország ellen, bár eddig nem is hozott senki jelentősebb büntetőintézkedést.

Az Európai Unió egyelőre csak fogalmazza a listát, amelynek alapján fehérorosz személyek vagyonát befagyasztják, és a beutazásukat betiltják, de a döntés még jó ideig elhúzódhat. A Reuters értesülése szerint az Egyesült Államok hét ember ellen fontolgat hasonló szankciókat, és elképzelhető, hogy büntetőintézkedéseket hoznak Oroszország ellen is, ha erővel beavatkozik Fehéroroszországban.

Konkrét szankciókat eddig csupán Észtország, Lettország és Litvánia jelentett be Lukasenka és 29 magas rangú fehérorosz illetékes ellen, gazdasági büntetőintézkedések pedig már csak azért sem igazán várhatók, mert Oroszország Minszk legnagyobb és legfontosabb partnere.

A 2018-as statisztikák a legfrissebbek, akkor a fehérorosz export 38,2 százaléka irányult Oroszországba, 12 százaléka Ukrajnába, 9,1 százaléka az Egyesült Királyságba és 4,3 százaléka Németországba.

A szankcióknál súlyosabb gazdasági hatása lehet Minszk számára, hogy a kialakult válság miatt elkezd kivonulni az országból a nemzetközi IT-szektor.

Fehéroroszország az egyik legnagyobb technológiai központ Kelet-Európában,

az IT-szektor adta tavaly a GDP 6,1 százalékát.

A főváros melletti Belarus Hi-Tech Parkot 2006-ban hozták létre, és az adókedvezményeknek köszönhetően ma már 750 vállalatnak ad otthont, 58 ezer embert foglalkoztat, és kétmilliárd dolláros exportot bonyolít le. Olyan nemzetközileg is jelentős cégekről van szó, mint például a World of Tanks tulajdonosa, a Wargaming, vagy az amerikai központú EPAM Systems, amelyet két fehérorosz alapított 1993-ban. Fehérorosz szoftverfejlesztők állnak a japán tulajdonban lévő Viber mögött is, amelynek vezérigazgatója, Djamel Agaoua azt nyilatkozta a Forbes orosz kiadásának, hogy

a cég két dolgozója is részt vett a tiltakozásokon, akiket „ok nélkül” letartóztattak, és úgy megvertek, hogy kórházban végezték.

A cég ezért azon gondolkodik, hogy leállítja a tervezett befektetéseket. A Politico helyszíni tudósítása szerint 12 cég, köztük az EPAM, a Wargaming, valamint az orosz multinacionális Yandex is megkezdte már dolgozóinak, illetve a központjának áttelepítését az országból, és 59 cég – például a brit Godel – pedig kimenekítette csapatának egy részét, míg a PandaDoc munkavállalóinak 83 százaléka jelezte, hogy hamarosan távozni szeretne. Összesen mintegy háromszáz IT-cég vezérigazgatója fenyeget hasonló lépésekkel, ha a hatóságok nem állítják le az erőszakot, és nem ismétlik meg a választást, 112 vállalat már keresi is új központjának helyét.

Az adósságátütemezésről is tárgyalnak

Moszkva és Minszk tárgyal a fehérorosz adósság átütemezéséről is – közölte az orosz pénzügyminisztérium, miközben Alekszandr Lukasenka elnök már a múlt héten azt állította, hogy megállapodott Vlagyimir Putyinnal egymilliárd dollárnyi orosz hitel refinanszírozásáról. Fehéroroszországnak az idén még 1,6 milliárd dollár adósságot kell rendeznie. A teljes külső adóssága 17,8 milliárd dollár volt július 1-jén, 3,7 százalékkal több, mint az év elején, és ennek több mint a 60 százaléka Oroszországgal szemben áll fenn. Az arany- és deviza-tartaléka 8,857 milliárd dollár volt augusztus elején, a költségvetés hiánya az első hét hónapban elérte az 1,42 milliárd fehérorosz rubelt (egy fehérorosz rubel 114 forint).