Borulátók a német gazdaságkutatók

A koronavírus-válság mélyebb sebet ejtett a német gazdaságon és a felépülés is lassúbb lesz a korábban jelzettnél a vezető német gazdaságkutató intézetek közös őszi prognózisa szerint.

Nagyjából egy százalékponttal rontották az idei visszaesésre és a jövő évi növekedésre korábban adott előrejelzésüket. A német bruttó hazai termék (GDP) eszerint az idén 5,4 százalékkal csökken a tavaszi prognózisban jelzett 4,2 százalék helyett, a jövő évi felépülés pedig 4,7 százalékos lesz 5,8 százalék helyett. A következő évben, 2022-ben pedig 2,7 százalékos GDP-növekedésre lehet majd számítani.

A tavasszal elszenvedett visszaesés jelentős részét már sikerült ugyan visszanyerni, a normalizálás nehezebbik része a fennmaradó hányad helyreállítása lesz

– mondta Stefan Kooths, a Kiel Institute prognózis igazgatója.

A gazdasági aktivitás normalizálódását a közösségi kapcsolattartástól erősen függő ágazatok hátráltatják, mint például a vendéglátás és a turizmus, valamint a rendezvényszervezés és a légiközlekedés.

A német gazdaságnak ezekben az ágazataiban belátható ideig még gyenge teljesítményre kell számítani és csak a járványvédelmi korlátozások felszámolását követően lesznek képesek felzárkózni a többi gazdasági ágazathoz. Erre azonban a jövő nyár előtt nem lehet számítani

– tette hozzá Kooths.

A beruházási aktivitás is csak lassú ütemben normalizálódhat, mivel számos vállalat piaci tőkeértéke jelentősen esett a válság folyamán. A normalizálódás legfőbb motorja most a válság folyamán a legnagyobb visszaesést elszenvedett export.

A kutatóintézetek prognózisa szerint a német gazdaság teljesítménye 2021 vége előtt nem éri el a krízis előtti szintet, és akkor is 2,5 százalékos elmaradásban lesz a krízis előtt prognosztizált növekedési pályától. Az ipari termelés pedig 2022-re tér vissza a megszokott kapacitáskihasználásra.

Stefan Kooths szerint a válság következményei azt követően is velünk maradnak, ha már sikerült behozni a lemaradást. „A termelőkapacitás középtávon nagyjából egy százalékkal marad majd el a krízis előtt jelzettől. A hosszabb távú következményeket már nehezebb megbecsülni, ahogy a gazdaságösztönző intézkedések hatékonyságát is” – mondta.

A koronaválság mély nyomot hagyott a munkaerőpiacon is. A részmunkaidős foglalkoztatási program széleskörű igénybevétele ellenére is mintegy 820 ezer állás szűnt meg Németországban a nyár közepéig. Azóta a foglalkoztatottak száma már szerény mértékben emelkedik ugyan, a krízis előtti szintet azonban 2022 közepéig nem lesz lehetséges elérni. Az idén és jövőre 5,9 százalékos, 2022-ben pedig 5,5 százalékos munkanélküliségi rátát várnak a kutatóintézetek.

A gazdaságösztönző kormányzati intézkedésekkel sikerült a lakosság elkölthető jövedelmét stabilizálni még a krízis legmélyebb fázisában is. A költségvetési hiány viszont 183 milliárd eurós rekordösszegre emelkedik az idén, de jövőre és 2022-ben is meglehetősen nagy, 118 és 92 milliárd euró lesz a deficit.

A gazdaságkutató intézetek prognózisára ható legnagyobb bizonytalansági tényező a járvány további lefolyása. Az intézetek abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a jövő tavaszra már hatékony eszközökkel lehet majd kordában tartani a fertőzés terjedését és ősszel már nem lesz lényeges hatással a járvány a gazdasági aktivitásra.

További bizonytalansági tényező a vállalati csődök lehetséges száma Németországban és külföldön egyaránt. Pozitív hatással lehet a gazdasági aktivitás normalizálódására a lakossági megtakarítások nagy növekedése, amennyiben azt a feltételezettnél hamarabb fordítják beszerzésekre.

A vezető német gazdaságkutató intézetek a szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium megbízásából évente két alkalommal készítik el közös prognózisukat. A mostani őszi prognózisban a DIW Berlin, a müncheni ifo, az IfW Kiel, a hallei IWH és az esseni RWI mellett a svájci KOF és a bécsi iHS is részt vett.