Tovább mérséklődhetett az árnyomás

Októberben 3,1 százalék lehetett az éves alapon mért infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A fogyasztói árindex ezzel megközelítheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célját. A hivatalos szám kedden jelenik meg, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzéteszi a tényadatot.

A pénzromlás augusztusban még a jegybanki toleranciasáv tetejét jelentő 4 százalék közelében alakult. Akkor 3,9 százalékot mért a KSH, azonban szeptemberben jelentősen esett a dinamika, és szakértői vélemények szerint az októberi adat a fogyasztói árindex további 0,3 százalékpontos mérséklődését jelezheti. Az éves maginfláció az előző havi 4 százalékról 3,7 százalékra csökkenhetett, az MNB által kiemelten figyelemmel kísért adószűrt maginfláció pedig 3,5-ről 3,3 százalékra mérséklődhetett. Az előző felméréshez képest az idei átlagos inflációs várakozás 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra csökkent, amit a minden várakozásnál alacsonyabb szeptemberi drágulási ütem indokol.

A tavalyi magas októberi bázis és az üzemanyagok árcsökkenése következtében süllyedhet tovább a fogyasztói árindex

– magyarázta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szolgáltató szektor árazását jelentősen befolyásolhatta a koronavírus-járvány második hulláma, és az élelmiszerárak alakulása is az alacsonyabb dinamika felé mutat. A szakértő szerint 2,8 százalékra eshet az infláció, ami 0,6 százalékpontos esés. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője viszont nem számít érdemi változásra az előző hónaphoz képest, 3,3 százalékos fogyasztói árindexet vár.

A gyenge forint és az olajárak mozgása felfelé tolja a pénzromlást, míg a járvány által okozott bizonytalanság és a gyengébb kereslet, illetve az élelmiszerárak alakulása lefelé mozgatja az inflációt

– tette hozzá az elemző. Az élelmiszerek drágulása a következő időszakban gyorsulhat, ez pedig emelhet a fogyasztói árindexen. Regős Gábor szerint az előrejelzési horizonton a jegybanki célsávon belül alakulhat az infláció, jövőre az olajár alacsony bázisa határozhatja meg a mutatót.

Az infláció további csökkenése növelheti az MNB mozgásterét, ami a második járványhullám miatt különösen fontos, azonban várhatóan decemberig nem tesz érdemi lépéseket a jegybank – magyarázta Virovácz Péter. Jövőre a visszafogott kereslet következtében tovább mérséklődhet az inflációs nyomás. Az elemző hozzáfűzte:

a várhatóan gyengülő munkaerőpiac, az alacsony bérkiáramlás szintén csökkentheti az inflációs várakozásokat, miközben továbbra is felesleges kapacitások mellett működik majd a gazdaság, távol a potenciális teljesítményétől.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa rámutatott: nagy segítség volt az MNB-nek az infláció szeptemberi csökkenése, ennek nemcsak az idén, hanem még jövőre is érezni lehet a hatását.