Az egyhetes betéti kamat visszatérhet az alapkamat 0,6 százalékos szintjéhez 2021-ben
– mondta a Világgazdaság kérdésére Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője. Az egyhetes betéti kamat tavaly szeptemberben vette át az irányadó ráta szerepét, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatótanácsa a 15 bázispontos emeléséről döntött, ezzel elvált annak 0,6 százalékos szintjétől. A lépésre a forint árfolyamának védelmében volt szükség, amely az akkor magas fogyasztói árindex szempontjából lényeges inflációs kockázatot jelentett.
A drágulás ugyan a múlt év végére a 3 százalékos jegybanki cél alá bukott, azonban a szakértők szerint a forintárfolyam jelentős változékonysága és aránylag magas szintje miatt az MNB nem zárta be a két ráta közötti eltérést. Az egyhetes betéti eszközt a jegybank 2020 tavaszán a koronavírus okozta válság kezelésére vezette be. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője szerint
ha a feltörekvő piacokon tapasztalható pozitív befektetői hangulat tartós lesz, akkor az MNB csökkentheti az egyhetes betéti kamat szintjét.
Az idén 3,2 százalék lehet az éves infláció – húzta alá az Equilor szakértője. A világgazdaság kilábalása viszonylag gyors lesz, és felfelé nyomhatja a drágulás ütemét. Döntő tényező lehet az olajárak emelkedése, de a belső fogyasztás és az áremelések elhalasztásának pótlása egyaránt inflációs hatású. Az eurózónából beszűrődő dezinfláció ellensúlyozhatja a belső folyamatokat. Varga Zoltán figyelmeztet: a bizonytalanságok és a bázishatás miatt jelentős kilengések várhatók a havi adatokban. Jobbágy Sándor valamivel magasabb, 3,3–3,5 százalék közötti fogyasztói árindexet vár 2021-ben. Az inflációt az olajárak mellett az adóhatások mozgathatják, a belső kereslet felfutása viszont csupán az év második felében gyorsíthatja a pénzromlást. A Concorde elemzője az idén már nem számít a tavalyihoz hasonló, erőteljes forintgyengülésre, így az importárak már nem képeznek inflációs kockázatot.
Ha a költségvetés finanszírozása szükségessé teszi, az MNB felpörgetheti állampapír-vásárlási programját
– magyarázta Varga Zoltán. A kötvényvásárlásokkal a jegybank lenyomhatja a hosszú futamidejű állampapírok hozamát, ezzel olcsóbbá és stabillá tenné a költségvetés finanszírozását, csökkentené a hozamgörbe meredekségét. Jelenleg hetente 50 milliárd forint értékben vesznek állampapírokat, de Virág Barnabás, az MNB alelnöke arra utalt a legutóbbi, kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján, hogy az idén nagyobb hangsúlyt fektethetnek a programra. Jobbágy Sándor rámutatott: van mozgástere az állampapír-vásárlások bővítésének, a jegybanki mérleg növelése pedig kimondott célja az MNB-nek.
A szakember szerint az MNB-mérleg növelése célzott programokkal, a hitelezés támogatásán keresztül valósulhat meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.