Új mikrohitellel nyúlna a cégek hóna alá az iparkamara

Magyarország lassabban jött ki a 2008-as válságból, mint Németország, a kilábalás után viszont gyorsabb volt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra (MKIK) elnöke a kamara évnyitóján. A számok alapján Magyarország az egyik legjobban teljesítő gazdaság, a beruházási ráta a legmagasabb volt a tavalyi második és harmadik negyedévben. A koronavírus nélkül valószínűleg még jobban állnánk a számokkal.

A koronavírus egy globális egészségügyi vészhelyzet, ami kínálati és keresleti oldali sokkot okozott egyszerre – mondta az MKIK elnöke. A légiközlekedés, vendéglátás egy hét alatt omlott össze. Az egészségügyi szempontok voltak a legfontosabbak tavasszal. A második hullám során viszont jobban érvényesülnek a gazdasági szempontok. Amennyiben tavasz végére, nyár elejére elérhetjük a vírus levonulását, idén szép számokat produkálhat a gazdaság. Nem az egész gazdaság van bajban, hanem egyes ágazatok.

Át kell gondolni, hogy a következő tíz évben milyen növekedést szeretnénk – húzta alá az iparkamara vezetője. Digitalizációra, zöld és fenntartható gazdaság megteremtésére van szükség. Az élelmiszeripar, az építőipar és a járműipar lehetnek a kiemelkedő ágazatok. Az MKIK szorosan együtt dolgozott a kormánnyal a válságkezelő csomagok kialakításában, javaslataik sokszor visszaköszöntek az intézkedésekben. Az uniós források kiáramlása lényegesen lassabb, mint a gazdaság szereplői szeretnék, a bürokrácia lassítja a felhasználást.

A világban keresleti problémák vannak, és mivel a magyar GDP 60 százaléka az exportból keletkezik, ezért rendkívül kiszolgáltatottak vagyunk – hívta fel a figyelmet Parragh László. A korábbi gazdasági viselkedési modellek megváltoznak. A gazdaság újraindulása után átrendeződés várható.

A nem teljesítő hitelek arányának növekedése veszélyforrás, lánctartozások alakulnak ki, nem látjuk előre biztosan, de csődhullámmal is számolni kell a hitelmoratórium lejárata után.

A munkanélküliség és a munkaerőhiány együtt van jelen. Az uniós munkaerőpiac átrendeződik, Ausztria lefölözi a magyar munkaerőpiacot. A keresetek lassabban emelkednek, míg az infláció magasabb lehet.

A kényszerkorlátozások okozta sokkok roncsolhatják a gazdaság szerkezetét, a kkv-szektor kerülhet bajba elsősorban. A Széchenyi Kártya és egy új mikrovállalkozói hitel kialakításával lehetne kezelni a helyzetet. Széleskörű összefogásra van szükség, a bajba került ágazatokat segíteni kell. A kutatás-fejlesztést, a digitalizációt támogatni kell, fenntartható gazdaságra kell áttérni. Parragh László előadása végén leszögezte:

előbb-utóbb véget ér a válság, aki először indítja újra a leállt szektorokat, az a válság nyertese lehet.