Aggodalomra adhat okot az európai újraélénkülés késése

Az Európai Bizottság felmérése szerint javult a gazdasági hangulat márciusban az euróövezetben és az unió egészében, és több kedden közzétett adat is az eurózóna vérszegény fogyasztói inflációjának az élénkülésére utalt. Ezek jó hírek, miután a napokban Philip Lane, az Európai Központi Bank (EKB) főközgazdásza aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy

a járvány terjedése és a lassú vakcinázás okozta gyenge kereslet hosszabb távra is ördögi kört indíthat el, sőt, a Federal Reserve két vezetője is hasonlóan nyilatkozott, és óvta Európát attól, hogy az alacsony inflációval és vontatott növekedéssel sújtott japán pályára csússzon.

A deviza- és kötvénypiaci mozgások arra utalnak, hogy a befektetők továbbra sem optimisták az óceán innenső oldalán.

A fogyasztók és a vállalkozások közt végzett hangulatfelmérés eredménye szinte minden részletében jobb volt a vártnál, de elemzők felhívták a figyelmet: a válaszok még azelőtt érkeztek be a bizottsághoz, hogy több tagállam is szigorúbb zárlatintézkedéseket jelentett be a járvány miatt.

Az EU hangulatindexe a februári 93,1-ről 100 pontra, az eurózónáé 93,4-ről 101 pontra, a járvány előtti szintre ugrott, és elérte, sőt kicsit meghaladta a 15 éves átlagot.

A foglalkoztatási részindexek szintén megugrottak, és valamennyi szektor mutatói szépen emelkedtek, beleértve a járvány által különösen sújtott szolgáltatásokat is, az országok közötti összehasonlításban a német javulás volt kiemelkedő.

A felmérés figyelemre méltó eredménye, hogy az eurózóna fogyasztói inflációra vonatkozó várakozásainak indexe 15,7 pontról 18,6-re, június óta a legmagasabbra emelkedett. Ez azonban még mindig a hosszú távú átlag alatt marad, pedig az utóbbi hét évben az euróövezet inflációja a laza monetáris politika ellenére többnyire jóval elmaradt az EKB kicsivel 2 százalék alatti céljától. Februárban is csak 0,9 százalék volt éves szinten az infláció, az alacsony árnyomás pedig a gazdasági aktivitás szempontjából nem jó jel. Kedden több más adat is arra utalt, hogy az EKB várakozásainak megfelelően az infláció az idén, legalábbis ideiglenesen, feljebb kúszhat a cél irányába.

Az EU módszertana szerint számolt spanyol éves infláció a februári 0,9 százalékról 1,2-re emelkedett, pedig a Reuters elemzői felmérése változatlan indexet jósolt. A német infláció hajszálnyival az EKB-cél felett maradt, 2 százalékon. A piacokat azonban nem győzték meg a számok. A német állampapírok hozama ugyan már az adatok megjelenése előtt öt bázisponttal, mínusz 0,27 százalékra, kéthetes csúcsra ugrott, de ezt a sokkal magasabb amerikai hozamok folytatódó emelkedése okozta, amit az hajt, hogy

az Egyesült Államokban, ahol az európainál gyorsabban folyik a koronavírus elleni oltás, a gazdaság korábbi és erőteljesebb fellendülésére és az infláció meglódulására számítanak a befektetők.

A járvány okozta deflációs nyomás az eurózónában is mérséklődik, és elképzelhető, hogy az árindex az idén ideiglenesen eléri a 2 százalékot – írta Peter Vanden Houte, az ING elemzője.

Erősen kérdéses azonban, hogy az árnyomás fennmarad-e, hiszen az ellátási láncokban mérséklődhetnek a járvány okozta problémák, és az energiaárak emelkedése sem feltétlenül tartós

– tette hozzá.

Az öt év múlva kezdődő ötéves periódus átlagos inflációjára vonatkozó várakozást mérő forward ügylet 1,55 százalékra emelkedett a piacon, a 2019 eleje óta látott legmagasabb szintre, de még ez is elmarad az EKB céljától. Az euró újabb öt hónapos mélypontra, 1,7 közelébe gyengült a dollár ellenében. A némileg emelkedő infláció aligha okoz olyan változást az EKB ultralaza politikájában, amely erősíthetné az eurót, a dollárt viszont támogatja, hogy a pénteki amerikai munkaerőpiaci adatok várhatóan javulást mutatnak – írták jegyzetükben a Commerzbank elemzői.