Kínában idén hat százalék feletti növekedés a cél

Peking 6 százalék feletti gazdasági növekedést tűzött ki célul 2021-re – közölte Li Ko-csiang kínai miniszterelnök az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán. Kína célja minőségi fejlődést elérni, ami hatékonyabb, méltányosabb, fenntartható és stabil lehet a következő öt évben. A miniszterelnök a tudományos és technológiai fejlődés célját is részletezte, hangsúlyozva, hogy Kína önellátóvá kíván válni ezeken a területeken.

A gyors növekedés lehetővé teszi, hogy az energiát a reform, az innováció és a minőségi fejlődés előmozdításának szenteljük

– jelentett ki a pénteken megnyitott, és csaknem háromzer képviselő részvételével március 10-ig tartó ülésszakon, ahol a következő, 2021 és 2025 közötti ötéves tervet hagyják jóvá.

Peking tavaly a koronavírus-járvány miatt nem tűzött ki éves GDP-célt. A GDP növekedni tudott 2020-ban. A világ legjelentősebb gazdaságait tömörítő G20-as országok közül ezt csak Törökország tudta utánacsinálni.

Kína 2,3 százalékos tavalyi bővülése azonban négy évtizede a legalacsonyabb. Részben e miatt az alacsony bázis miatt várnak az elemzők 8 százalékot is meghaladó növekedést erre az évre.

A miniszterelnök elmondta, hogy

Peking idén 11 millió városi munkahelyet kíván teremteni. A városok munkanélküliségi rátáját 5,5 százalék alatt tartanák (tavaly a 6 százalék körüli rátát célozták meg). Emellett 3 százalék körüli inflációs célt tűznek ki, szemben a tavalyi 3,5 százalékossal.

Az ambiciózus célok realitását mutatja, hogy a legfrissebb adatok szerint a várakozásokat meghaladva bővült a kínai export és import az év első két hónapjában. Az export dollárban számolt értéke 60,6 százalékkal nőtt január–februárban éves összehasonlításban. Elemzők jóval alacsonyabb, 38,9 százalékos bővülést vártak a decemberi 18,1 százalékos növekedés után. A kiugróan magas adat részben annak köszönhető, hogy a járvány miatt tavaly január–februárban a kínai kivitel 17,2 százalékkal visszaesett. Az import szintén a vártnál nagyobb mértékben, 22,2 százalékkal nőtt éves bázison az idei első két hónapban. Elemzők 15 százalékos bővülésre számítottak a decemberi 6,5 százalékos növekedés után. Itt is szerepet játszott a tavalyi alacsony viszonyítási alap: 2020. január–februárban ugyanis a behozatal 4 százalékkal zsugorodott. A kínai külkereskedelmi mérleg 103,25 milliárd dolláros többlettel zárt az év első két hónapjában.