Hamarosan kiderül, hogyan reagál a jegybank az inflációra

Egyre durvábban látszik a pénztárcánkon az áremelkedés. Októberben az előző évhez képest óriási, 6,5 százalékos volt az infláció, amely azonban várhatóan még nem a drágulás vége, a nyomás egyelőre nem enyhül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a régióban először kezdett kamatemelési ciklusba az infláció leküzdése miatt még nyáron, de az akkori 30-30 bázispontos emeléssel és a szeptember óta kétszeri 15 bázispontos növeléssel is csak 1,8 százalékra nőtt az alapkamat, amely elemzők szerint sem az infláció mérséklésére, sem pedig a forint megerősítésére nem elég. 

Ráadásul azóta a régiós jegybankok sokkal markánsabb emelésekbe kezdtek, éppen ezért sok elemző már most úgy gondolja: az MNB nem mehet tovább a megkezdett úton, azaz a kisebb, kiszámíthatóbb lépésközök helyett jelentősebb emelésre lenne szükség. 

Egy esetleges nagyobb, akár 60 bázispontos növelés már a forintot is pozitív pályára állíthatná, legalábbis a piac is egy markáns emelést árazott be. 

Utoljára egyébként 2011 decemberében emelt 30 bázispontnál nagyobbat a jegybank monetáris tanácsa, akkor 6,5 százalékról 7-re nőtt az alapkamat. Azóta pedig hosszú évek alatt csökkent vissza jelentősen, mielőtt idén nyáron ismét emelési ciklusba kellett kezdenie az MNB-nek. 

Egyelőre tehát sok a kérdőjel, így a piaci szereplők közül mindenki lélegzet-visszafojtva várja, hogy ma délután kettőkor milyen mértékre emelkedik az alapkamat, amelyet egyébként később közleményben is megindokol a jegybank.