Nem lesz olyan könnyű menet a gazdaság helyreállítása, mint várták

Érezhetően lassult a kilábalás az elmúlt időszakban az ellátási láncok sérülése, valamint az energiapiaci problémák miatt – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, miután az elmúlt hetekben az európai gazdaságok felett sorakozó sűrű felhők miatt a kormányok egymás után vágják vissza idei növekedési előrejelzésüket: a német és a magyar után legutóbb a cseh kabinet mérsékelte a 2021-es GDP-várakozásait. A feldolgozóipar, azon belül az autóipar idén hatalmas veszteségeket szenved el az alapanyaghiány, valamint a termelői árak drasztikus emelkedése miatt. Ráadásul a szakértő szerint rövid távon nem is látszik kiút ebből a helyzetből.

Mindenesetre igaza lehetett Nagy Mártonnak, a miniszterelnök főtanácsadójának akkor, amikor szeptember közepén egy interjúban a kilábalás törékenységére figyelmeztetett, hozzátéve, hogy ha a gazdaság helyreállása megbicsaklik, az számottevő növekedési áldozatokkal járhat együtt. A jegybank korábbi alelnöke ezzel magyarázta, hogy miért nem lehet idő előtt elkezdeni a költségvetési deficit érdemi csökkentését. A legutóbbi válság idején ugyanis az volt az egyik fő probléma, hogy miközben a legtöbb európai kormány elengedte a hiányt, hogy élénkítése a gazdaságát, Magyarországon már nem maradt mozgástér, és emiatt évekig növekedési problémával küzdött a gazdaság.

A belső kereslet, azaz a beruházások és a fogyasztás dominánssá válására lehet számítani a következő időszakban, ami ellensúlyozhatja a feldolgozóipari nehézségeket

– mondta a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember szerint ezeknek az intézkedéseknek a súlypontja 2022 első felére esik, de számos közülük már az idei év végén jelentkezik. Ezek között említette az államilag támogatott hiteleket, a nyugdíjemelést és a nyugdíjprémiumot. Ezek már az előfutárai annak, ami sokkal nagyobb dózisban érkezik 2022 elején – utalt az elemző a jövő év elején állami költségvetésből kifizetendő mintegy 1000 milliárd forintos jövedelmi transzferre. Mint ismert, januártól él a 25 év alatti munkavállalók szja-mentessége, februárban kapják meg a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíjat, a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai pedig a hathavi fegyverpénzt. A legkiemelkedőbb tétel azonban a családoknak járó adó-visszatérítés lesz, amely mintegy 600 milliárdba kerül majd a költségvetésnek.

Regős Gábor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztás felpörgetése csak részben tudja ellensúlyozni az egyes szegmensek gyengélkedését, sőt, kockázatokkal is jár. Ugyan a kereslet egy része hazai termékek vagy szolgáltatások iránt jelenik meg, ami segítheti a gazdaságot, ha a kínálat valóban rendelkezésre áll, ennek hiányában azonban fennáll az inflációs kockázat. „Az autógyárak nem tudnak több autót termelni attól, hogy nagyobb a magyar belső kereslet, hiszen jórészt exportra termelnek, nem beszélve arról, hogy a növekvő fogyasztási kereslet serkenti az importot” –  vélekedett a Századvég elemzője.

A járvány negyedik hulláma szintén beárnyékolja a gazdaság kilátásait.

Regős Gábor úgy látja, ha korlátozások lesznek, az várhatóan ismét a gazdasági aktivitás csökkenését hozhatja, szerinte ennek a növekedést korlátozó hatása egyértelmű, igazából csak a mérték a kérdéses. Ahogy az is kérdés, hogy újabb lezárások esetén mekkora lenne az érintett cégek túlélési rátája. Ezt nehéz megbecsülni, hiszen az elmúlt időszakban a vállalatok részben megtanultak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, részben azonban felélték korábbi tartalékaikat – figyelmeztetett a Századvég szakértője. Ezzel együtt a bázishatások miatt a negyedik negyedéves GDP-adatok nagyobb meglepetést valószínűleg már nem tartogatnak, hiszen tavaly októbertől már éltek a lezárások, emellett olyan szigorú korlátozások az idén már minden bizonnyal nem lesznek, mint amilyenek tavaly voltak.