Ahogy az az elmúlt hetekben nyilvánosságra került, a Clinical Microbiology and Infection nevű angol orvostudományi lapban érhető el az első nagy magyarországi tudományos kutatás a HUN-VE-vizsgálat, amelyet Kásler Miklós indított és vezetett. A kutatás 3,7 millió fő koronavírus ellen kétszer oltott ember védettségét vizsgálta 5 különböző vakcina tekintetében – mondta Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere egy háttérbeszélgetésen. Ilyen nagy populációra alapozott, ráadásul 5 különböző vakcina eredményességet együttesen vizsgáló tanulmány nem sok van a világon, Izrael, az Egyesült Királyság, USA közöl ekkora populációra alapozott tanulmányokat. A kutatás megállapításai a Nemzeti Népegészségügyi Központ adataira támaszkodnak.
Kásler Miklós kiemelte: minden védőoltás hatékony, a vizsgálat rámutatott arra, hogy Magyarországon az oltatlanok tízszer-hússzor nagyobb eséllyel haltak meg, mint azok, akik felvették a védőoltást. A kutatásba olyan személyeket vontak be, akik 2021. január 22-e és június 10-e között már megkapták minkét oltásukat. A felmérés során 5 védőoltás eredményességét vizsgálták, a Pfizer/BionTech, a Moderna, a Sinopharm, a Szputnyik, és az AstraZenecáét, az egyoltásos Johnson védőoltással kapcsolatban nem állt rendelkezésre elegendő vizsgálati idő – mondta Kásler Miklós.
A Pfizer vakcinával oltott 1,5 millió főnél 90,6 százalékos hatékonyságot találtak a koronavírus okozta halálozással szemben, azaz, a Pfizer vakcinát kapó magyar lakosok tízszer kisebb eséllyel haltak meg a tavaszi hullám során, mint az oltatlan honfitársaink – tette hozzá Kásler Miklós. A Modernával oltott 223 ezer fő esetében 93,5 százalékos hatékonyságot mutatott a vizsgálat e végpont tekintetében, az AstraZeneca oltást kapott 304 ezer főnél 88,2 százalékos, a 820 ezer Szputnyik-V vakcinával oltott esetében 97,5 százalékos, a Sinopharm esetében pedig 87,8 százalékos volt az oltottak védettsége a halálozással szemben.
Kásler Miklós kiemelte, a Magyarországon elérhető vakcinákkal elkerült halálozások száma 9500 fő volt, az oltottak 40 százaléka Sinopharmmal és Szputnyik-V-vel volt oltva. Azaz, a keleti vakcinák nélkül az év elején szűkös vakcina kapacitás miatt ennyivel többen haltak volna meg.
A miniszter a harmadik oltás beadásának fontosságát hangsúlyozta, hiszen a védettség három hónappal a második védőoltás beadása után 50-60 százalékra csökkenhet, ugyanakkor a harmadik vakcina a védettség szintjét ismét 90 százalékra emeli.
A 5-11 évesek oltásával kapcsolatban elmondta, mindenképpen ajánlja a szülőknek, hogy oltassák be a kisgyerekeket is, hiszen a fiatal populáció a vírus terjedésében fontos szerepet tölt be.
Jelenlegi adatok ismeretében a járvány negyedik hullámának tetőzését karácsony előtt várják, ezután jöhet a betegek számában csökkenés és mérséklődhet a kórházak leterheltsége.
A 60 év felettiek és krónikus megbetegedésben szenvedők esetében a kórházba kerülés és koronavírus miatti halálozás kockázata is magasabb. A miniszter példaként említette, hogy bár a magyar lakosság 8 százaléka cukorbeteg, ugyan akkor a koronavírus halálozás 36 százalékában e betegség is jelen volt. Vagyis, a diabétesz háromszorosára növeli a halálozás esélyét, mely rizikó korfüggő, a húszévesek között 17-szeresére emelkedik. A miniszter szerint ugyanilyen kockázatnövekedés látható a krónikus tüdőbetegek és a szívelégtelenségben szenvedőknél is. Ezért különösen fontos az idős és krónikus betegek megfelelő védelme, a védőoltások alkalmazása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.