Az EU-s csatlakozás óta erre vártak, nagyobb adókedvezmények jöhetnek Pest megyében

Nem csak Esztergomnak és Bajának tartogatott jó híreket az a napokban benyújtott kormányzati salátatörvény-javaslat, amely megyei jogú városi rangot adna a két településnek. A címe alapján elsősorban az egyházakat érintő előterjesztés ugyanis átírja a társasági adóról szóló törvény egyes passzusait is, kedvező helyzetbe hozva ezzel a Pest megyei fejlesztéspolitikát.

A módosítás azzal függ össze, hogy ez évtől megváltozott Magyarország regionális támogatási térképe. Ez a dokumentum határozza meg, hogy az egyes régiókban mekkora az ott beruházó vállalatoknak nyújtható állami támogatás – például fejlesztésiadó-kedvezmény – maximális mértéke. 

A térképen az Európai Bizottság által is jóváhagyott legfontosabb átalakítás, hogy egész Pest megye olyan térséggé vált, ahol a beruházó cégek akár 50 százalékos hozzájárulásban is részesülhetnek.

Ehhez a változáshoz igazítaná most hozzá a kormány a társaságiadó-törvényt, amelynek módosítása alapján – ha az Országgyűlés elfogadja az indítványt – a jövőben a nagyvállalkozások Pest megyében bárhol induló beruházásai is jogosulttá válhatnak fejlesztésiadó-kedvezményre. Mostanáig erre csak a kormányrendeletben kijelölt települések esetében volt lehetőség. Ugyancsak kedvező a főváros vonzáskörzete szempontjából, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló invesztíciók és felújítások adókedvezménye szintén magasabb lehet. Eddig ennek a Pest megyei plafonja az elszámolható költségek 30 vagy 35 százaléka volt. Most ez 45-re emelkedhet, viszont az összege a 15 millió eurót ezután sem haladhatná meg.

A kamara már 2002-ben, azaz az ország európai uniós csatlakozása előtt szorgalmazta, hogy a főváros és Pest megye két külön régió legyen. Erre két évtizedet kellett várni, de végre megtörtént

 – emlékeztetett a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Vereczkey Zoltán, aki a VG érdeklődésére elmondta: az online pályázatfigyelési szolgáltatásuk részeként jelenleg is számos lehetőségre hívják fel a Pest megyei vállalkozások figyelmét, s ezek igen nagy népszerűségnek örvendenek. Tapasztalataik szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program Plusz (Ginop Plusz) keretében közzétett felhívásokkal kapcsolatos vállalkozói érdeklődés töretlen Pest megyében. Példaként említette a 30 milliárd forint keretösszegű, a zöldgazdaság területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztését támogató, Zöld Nemzeti Bajnokok elnevezésű konstrukciót, a százmilliárdos Magyar multi programot, továbbá a kutatás-fejlesztést ösztönző kiírást és a kizárólag mikrovállalkozásoknak elérhető Magyar falu vállalkozás-újraindítási programot.

Vereczkey Zoltán egyúttal felidézte a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között múlt szombaton, a kamara gazdasági évnyitóján kötött, Szövetségben a vállalkozókkal című megállapodást. Ebben a felek közös gazdaságstratégiai együttműködési célkitűzések mellett kötelezték el magukat. Ezek között szerepel többek között a kkv-stratégia felülvizsgálata, a Vállalkozási Innovációs Tanács felállítása érdekében szükséges intézkedések meghozatala, a főiskolai-egyetemi kutatóhelyek és a vállalkozások közötti együttműködés támogatása, valamint a Széchenyi-kártya program rendszeres értékelése alapján a kondíciók folyamatos felülvizsgálata – sorolta.

A kamarai vezető a makrogazdasági helyzetet értékelve azt is mondta, hogy szerinte az államháztartási hiányt fegyelmezett pénzügyi politikával ismét az előírt keretek közé kell szorítani, a GDP-arányos, egy főre jutó államadósságszint mérséklését továbbra is prioritásként kell kezelni, és a gazdaságot érintő adócsökkentési politikát – a lehetőségek függvényében, a versenyképességi pozíció javítása érdekében – folytatni szükséges.