A Covid miatt kialakult tüdőfibrózis növelheti a tüdőrák kockázatát

Európában lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rosszindulatú tüdődaganat miatt. Az alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálatok jelentősen csökkenthetik a tüdőrákban elhunytak számát - vélik szakemberek.

A COVID-19 nyomán kialakult tüdőfibrózis kockázati tényező

Évente több, mint 10 ezer magyarnál diagnosztizálnak rosszindulatú tüdődaganatot, 

2018-ban 5984 férfinál és 4278 nőnél mutatták ki a súlyos betegséget. 

Sajnos a betegek többsége évente 8000-8500 fő életét veszti, ezzel Európában Magyarország áll a tüdőrák okozta halálozási statisztikák élén. A tüdőrák legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás, ugyanakkor a betegségben szenvedők negyede soha nem cigarettázott. 

A beltéri radon, az azbeszt, az egyébként előforduló tüdőbetegségek, így a COPD, a fibrózis, a tüdőgyulladás szintén elősegíthetik rosszindulatú daganat kialakulását - mondta Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója. Kiemelte: az utóbbi időben egyre több szakértő kutatja azt a jelenséget, hogy a COVID-19 szövődményeként tüdőfibrózisban szenvedő betegek körében szintén megnövekedett a tüdőrák kockázata. Ez pedig a világjárvány nyomán milliókat érinthet, és ahhoz vezet, hogy a tüdőrákban szenvedők között egyre nagyobb lesz a nem dohányzók aránya. A betegség előfordulása is egyre gyakoribbá válik, és a tüdőrák következtében elhunytak száma is növekedni fog.

A tüdőrák szűrése az életet jelentheti

A rosszindulatú daganatos betegségekről általában elmondható, hogy minél korábbi stádiumban ismerik fel őket – azaz a daganat kiterjedése még kicsi és nem alakultak ki áttétek – annál jobb eséllyel kezelhetők. Ez az állítás a rosszindulatú tüdődaganatokra még inkább érvényes. A kis kiterjedésű daganatok sebészeti kezelésével a tüdőrák-betegek öt évet meghaladó túlélési esélyei jelentősen megnövekednek. Az alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálatokkal sokat tehetünk az elhalálozások csökkentéséért. Egy amerikai felmérésben 20 százalékkal csökkent a tüdődaganatban elhunytak aránya csak annak köszönhetően, hogy a rizikócsoportba tartozó pácienseket legalább egyszer alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálattal szűrték.

Alacsony sugárterhelésű CT-vizsgálat a leghatékonyabb

Az alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálatok igen részletes képet nyújtanak a tüdő állapotáról. A modern szoftverek segítségével a tapasztalt radiológusok akár pár milliméter nagyságú elváltozást is képesek felfedezni a tüdőben, ezek sebészeti kezelése pedig hatékonyan megoldható. Ennek tükrében a tüdőrákszűrő vizsgálatok szerepe felértékelődik – mondta Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója.

Fontos, hogy a betegség szűrése alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálattal történjen, hiszen a klasszikus mellkas röntgenvizsgálat az eseteket nagy részében nem ad megfelelő képet az elváltozások biztos felismeréséhez. Sokakban felvetődik a kérdés, hogy mennyire kockázatosak ezek a tüdő CT vizsgálatok, hiszen a computer tomográfia (CT) röntgensugarat használ, amely szintén rákkeltő lehet. Ma már egy alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálat sugárterhelése nem több, mint amennyi háttérsugárzás éri a szervezetet egy tengerentúli repülőút alatt. Tehát egy tüdőrákszűrő CT-vizsgálat haszna jóval meghaladja annak kockázatát. Kiemelte, az Affideánál évek óta azon dolgoznak, hogy a CT-vizsgálatoknál a lehető legkisebb sugárterhelés érje a páciensek szervezetét, ugyanakkor a képek minősége a lehető legjobb legyen.