Sok országban csikorgó fékezés várható a gazdaságtól

Az európai háztartások egyre nehezebben viselik az emelkedő árakat, emiatt több ország is stagflációval nézhet szembe. Magyarországon ez egyáltalán nem valószínű – mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője –, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek, sőt van, aki már a recessziót sem zárja ki. Lapunk érdeklődésére Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter egy háttérbeszélgetésben megerősítette: valóban jöhet egy erőteljes visszaesés, ennek már az Egyesült Államokban és Németországban is láthatók a jelei, de Magyarországon fennmaradhat a növekedés.

Mindenesetre Suppan Gergely szerint „sok országban csikorgó fékezés lesz”. Bár a világgazdaság nem, de egy-egy ország technikai recesszióba csúszhat, azaz gazdaságának teljesítménye két egymást követő negyedévben is eshet.

Magyarország ebből kimaradhat, az év elején ugyanis valóságos bérrobbanás zajlott, miközben a munkaerő-kereslet továbbra is erős, a külföldi működő tőke pedig valósággal ömlik hazánkba

– sorolta az okokat.

Az elemző szerint igaz, hogy erősen függünk a globális folyamatoktól, de van annyi tartalék a magyar gazdaságban, hogy olcsón megússza a fékezést. Ha az első negyedévben a csiphiány nem fogta volna vissza az autóipart, akkor nem 8,2 százalékos lett volna a növekedés, hanem 9.

A Magyar Bankholding előrejelzése szerint 5,9 százalékos lesz az idei éves bővülés.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki az elemzők közül a legalacsonyabb idei GDP-növekedést várja – 2,5 százalékosat –, úgy látja, az elmúlt időszakban nem oldódott Magyarország függése a külső környezettől, sőt azáltal, hogy a monetáris és a fiskális politika szigorításába kezdett, elveszett az a koronavírus-válság előtti lehetősége is, hogy élénküljön, ha Európában vagy a világban lassulás kezdődne. Márpedig a lassulásnak szerinte nagyon nagy a valószínűsége, már az idén összejöhet a technikai recesszió.

A várható energiakrízis miatt főként a téli hónapok lehetnek kritikusak, de akár már a harmadik negyedévben is mínuszba kerülhet a növekedés.

A magyar gazdaság függetlenedését mutatja ugyanakkor, hogy elmúlt években a hazai ipar mintha elvált volna némettől, amire a Raiffeisen Bank vezető elemzője több magyarázatot is adott.

Magyarországon új ágazat van születőben, az elektromos akkumulátorok szinte nulláról indult gyártása, amely az évtized második felére fontos európai bástya lesz, a magyar gazdaság méretéhez képest pedig jelentős tortaszeletté válik

– emelte ki Török Zoltán.

Rámutatott, hogy abban a hagyományos autóiparban függünk erősen Németországtól, amelyet nagyon megviseltek ugyan a beszállítói láncok zavarai, de amelynek sajátos szerkezete nem képezhető le egy az egyben a német autóiparral. Harmadik magyarázata szerint volt előrelépés a hazai feldolgozóipar egyes ágazataiban, ezek alapvetően függetlenek a német ipartól. Ilyen az élelmiszer- és az építőipar.

Arra már Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára mutatott rá, hogy a magyar gazdaság világgazdasági kitettsége továbbra is jelentős: a Világbank adatai szerint a hazai külkereskedelmi forgalomnak a GDP-hez mért aránya nagyjából 160 százalékos. Szerinte rövid távon lehetetlen megszüntetni ezt a függést, de közép- és hosszú távon is csak enyhíteni lehet. Ez pedig mindenképpen meghatározza a magyar mozgásteret.