Virág Barnabás: az augusztusi infláció 15-16 százalék körüli tartományban alakulhat

A monetáris ciklus határozott folytatásáról és a likviditás szűkítéséről határozott a monetáris tanács – közölte Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő háttérbeszélgetésen.  A jegybank alelnöke rámutatott, az infláció tovább emelkedett, a következő hónapokban pedig ez folytatódik. Továbbra is a másodkörös hatások kivédését tartja követendőnek a jegybank, ennek keretében emelkedett 11,75 százalékra az alapkamat.

A swap tenderekről azt mondta, hogy növekedett a monetáris transzmisszió hatékonysága. A monetáris tanács az alapkamat-emelést addig folytatja, amíg a tetőpontja nem látszik az inflációnak. A transzmisszió kulcsfontosságú Virág Barnabás szerint, különösen olyan időben, amikor az infláció ilyen magas szinten van. Ezért az MNB likviditásszűkítő lépésekről döntött. A cél, hogy a rövid távon elérhető likviditás szűküljön, ezt három lépéssel érik el:

• kötelező tartalékráta érdemi növelése,
• diszkontkötvények bevezetése, kiterjesztése,
• hosszú lejáratú betéti eszköz bevezetése.

A makrogazdaságról elmondta, hogy az orosz–ukrán háború és annak nyomán kialakult árrobbanás általános növelik a világgazdaságban a recesszió kockázatát, ez különösen erőteljes lehet Európában, amit az aszályhelyzet is ront, ugyanakkor 2023-tól a külső inflációs közegben egy váltás jöhet.

A magyar gazdaságban a második negyedévben élénk, erőteljes növekedés volt, ami azt mutatja, hogy komoly erő van a magyar gazdaságban. De az is látszik, hogy június óta a gazdasági konjunktúra egyértelműen lassul. Viszont a havi átárazások továbbra is erőteljesek.

– mondta az alelnök, hozzátéve, hogy a monetáris politika hatókörén kívül esik számos tényező, amely gyorsítja az áremelkedéseket, ilyen az aszály vagy a gázárak emelkedése.

Az infláció gyorsulása globálisan is folytatódott, júliusban 16 százalék volt világszerte az infláció. A hazai növekedés 6,5 százalékos volt a második negyedévben, ami a negyedik leggyorsabb volt az EU-ban. Szerinte a növekedési képesség változatlanul erős, viszont június óta egyértelműen lassul a konjunktúra. Jelezte, hogy a harmadik negyedéves várakozások már a stagnálást vetítik előre. A fogyasztói árak emelkedésével kapcsolatban hozzátette:

Hangsúlyozta, hogy nem elég a kamatok megfelelő szintre történő emelése, a transzmisszió hatékonyságát is erősítenie kell a jegybanknak. A kötelező tartalékráta emeléséről elmondta, hogy a pénzügyi stabilitást is támogatja, azt gondolják, hogy a megváltozott környezetben szükség van rá. Továbbá növeli a kötelező tartalék jelentőségét a likviditáskezelésében, a napi minimális tartalékszint meghatározása mellett.

A jegybanki diszkontkötvényről elmondta, hogy korábban is használta a negyedévek végén a jegybank, emellett egy hosszú betéti eszköz bevezetésére is sor kerül. Hangsúlyozta, hogy az alapkamathoz kötöttek az új eszközök, az alapkamat irányadó státusza nem változik.

Virág Barnabás újságírói kérdésre elmondta, hogy az alapkamat emelése mindig az inflációs adatokra reagál, azt mérlegelik, hogy az infláció hogyan alakul. A 70-es évek tanulságaira hívta fel a figyelmet, szerinte a tartós inflációs kockázatokkal szemben nem szabad hezitálni, vagy óvatoskodni. Ezen tapasztalatok jegyében alkalmazkodott az MNB az inflációs környezethez, elsőként lépett Európában, de az MNB tette meg a leghatározottabb lépéseket a nemzetközi környezetben. 

– mondta a VG azon kérdésére, hogy befolyásolja-e az MNB döntéseit a forint árfolyama. Hangsúlyozta, hogy a másodkörös hatások elkerülése a jegybank legfontosabb feladata, ennek jegyében hozza meg döntéseit.

Arra a kérdésre, hogy mekkora növekedési ára lesz az alapkamat emelésének, Virág Barnabás azt mondta, komoly növekedési potenciált mutatott az év első felében a magyar gazdaság, szerinte a megváltozott kamatkörnyezet hatásait megfelelően tudta kezelni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magas inflációnál csak egy súlyosabb kimenetel van, amikor tartóssá válik. Szerinte a fenntartható gazdasági növekedés feltétele az infláció megfékezése. Ez áll a monetáris politika fókuszában – tette hozzá. Az MNB alelnöke szerint egy-egy ország megítélését számtalan tényező meghatározza, ilyen például az EU-val való megállapodás vagy az energiakitettség.

Az infláció a következő hónapokban emelkedő pályán halad, de annyi változatlan tényező, hogy nehéz megítélni, hogy hol tetőzhet az infláció. „Számháborúba nem szeretnék belemenni” – mondta az alelnök, hozzátéve, hogy szeptemberben jelenik meg az MNB inflációs jelentése, ebből több minden kiderülhet.

A stagflációs félelmekről elmondta, hogy egyelőre csak az infláció látszik, egyelőre nem látszanak a nagyon mély recessziós változások, példaként kiemelve a foglalkoztatást. „Jelen pillanatban még korai a bizonyítványt kiállítani, hogy valóban stagflációs közeggel kell-e szembe nézni” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy hol áll meg az alapkamat emelésével az MNB, két tényező határozza meg, az egyik a középtávú inflációs kockázat alakulása, a másik az EU-val való megállapodás.