Navracsics: Magyarországon is van szakadék a fővárosi és a többi régió között
Zajlik az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) felülvizsgálata, ennek célja, hogy kijelölje azokat a szakpolitikai és fejlesztéspolitikai kereteket, amelyek között a legadekvátabb válaszokat lehet adni a kihívásokra, és az eddigieknél szofisztikáltabb növekedést lehet elérni – mondta a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 elnevezésű budapesti rendezvényén tartott előadásában Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. Ez egyben megalapozza az uniós források még hatékonyabb felhasználását – tette hozzá.
A miniszter némi visszatekintést is adott, és elmondta, hogy már az OTK 2005-ös változatában megfigyelhető volt a gazdasági súlypontok köré szerveződő fejlesztésekre, a kiegyenlítettebb területfejlesztési politikára való törekvés. Az elmúlt időszakban elsődleges szerepet kapott a közlekedés fejlesztése, amelynek eredményét Navracsics Tibor azzal érzékeltette, hogy míg a hazai településekről 2010-ben átlagosan 37 perc alatt lehetett elérni egy autópályát, addig 2019-ben ez az idő 28 percre csökkent, ami óriási fejlődést jelez.
Az EU-ban zajló regionális felzárkózási folyamatról elmondta, hogy az nagyrészt az unió közép-európai és délkeleti tagállamai fejlődésének köszönhető,
eközben azonban megfigyelhető, hogy az főre jutó GDP alapján Magyarországon is van szakadék a fővárosi és a többi régió között – itt a felzárkózás nem látszik.
Ezért más-más profilú fejlesztési politikát kell meghatározni a fővárosnak és a vidéki régióknak. Számszerűsítve: Budapest és a magyar átlag között több mint kétszeres a GDP alapján számított különbség – ami egyébként nem példa nélküli az EU-ban –, míg a legfejletlenebb régiók esetében ez az eltérés 4,7 szeres.
A miniszter arról is beszélt, hogy az agglomeráción túl három városgyűrű kialakulását figyelhetjük meg. Ezek a Budapesttől 40-80 kilométerre fekvő, „csapágyvárosok” névvel illetett ipari-logisztikai belső gyűrű, a fővárostól 100-120 kilométerre elhelyezkedő nagyvárosi gyűrű, valamint a határokhoz közelebbi külső városgyűrű. Az utóbbinál a városok már nem kötődnek közvetlenül Budapesthez, és határokon átnyúló gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek. Lényeges különbség a hazai területek között, hogy a dunántúli városok erősebb kisugárzásúak, amit a munkaerőpiaci jelenlétük mutat meg leginkább.
Nincs jelenleg olyan programunk, ami a területfejlesztést, vagy a legszegényebb régiók fejlesztését szolgálja – jelentette ki előadásában Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A Budapest és a vidék közötti fejlettségbeli különbség 2010 óta csak nőtt.
Szerinte a vidék felemelkedését azzal a megközelítéssel kell segíteni, hogy elsődlegesen vidékre menjenek támogatások, a központi régiót pedig háttérbe kell szorítani.
A pénzügyi források elosztásánál az előző uniós ciklusban nem figyeltek arra, hogy a vidék is megfelelő arányban részesedjen azokból, de eddig helyes volt Budapestet fejleszteni – mondta a miniszter. Utóbbi meg is történt, amit több számsorral is alátámasztott. Így például elmondta, hogy ugyan a vállalkozások csupán 27 százaléka található Budapesten, ám az összes bevétel 40 százaléka a fővároshoz kötődik. A cégek annak ellenére realizálják Budapesten eredményüket, hogy nem ott termelnek – tette hozzá.
A miniszter a főváros kiemelt helyzetét azzal is érzékeltette, hogy a közvetlen tőkebefektetések több mint 50 százaléka Budapestre és környékére érkezett. Erre a kormányzatnak nem volt hatása, de az egyedi kormánydöntések címén a vállalkozásoknak juttatott közel 800 milliárd forintnál is az figyelhető meg, hogy – bár itt jobbak az arányok – a források zöme ebben az esetben is a központi régióba, valamint Fejér és Komárom-Esztergom megyékbe jutott. Ugyanez a helyzet az Eximbank és az MFB hiteleivel, az nhp-val és a Széchenyi Kártya Programmal is. Az MFB-nél jelenleg nincs semmiféle területfejlesztési megközelítés – mondta a miniszter.
Az elmúlt időszakban a gazdaságot is sújtó koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború okozta nehézségek, az energiaválság és az idei történelmi aszály következtében még inkább megerősödött a felismerés, hogy a maga hagyományaival a vidék a biztos pont, ezzel együtt pedig az is, hogy az élelmiszer-ellátás nemzetstratégiai kérdés
– jelentette ki videókapcsolat segítségével megtartott előadásában Nagy István agrárminiszter. Mint mondta, a magyar vidék még jelentős tartalékokkal rendelkezik, és meg kell tenni mindent gazdaságának megerősítéséért. Ennek érdekében a kormány az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos kiegészítést biztosított. Ennek már a finanszírozásban is meglátszik a hatása: az elmúlt év eleje óta 2250 milliárd forint értékben született támogatási döntés.
Nagy István elmondta, hogy 2027-ig a közös agrárpolitika első pillérében 3400 milliárd, a másodikban pedig 4265 milliárd forint áll rendelkezésre.
Mint kiemelte, 2027-ig 750 milliárd forintot célzottan az élelmiszeripar fejlesztésére fordítanak.
A vidékfejlesztési források felhasználásakor prioritás a hatékonyságnövelő beruházások támogatása, amelyek növelik a versenyképességet, egyben klímavédelmi célokat is szolgálnak – mondta a miniszter. Megújul a kistelepülések infrastruktúrája, ami a vidéki életminőséget emeli. A konkrét programok közül a zártkertek fejlesztésére szólót említette, kiemelve ezek értékteremtő és hagyományőrző jellegét és azt, hogy erre eddig 9 milliárd forintot fizettek ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.