Itt az MNB legújabb döntése az alapkamatról, hamarosan az alelnök is megszólal

Változatlanul 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely idén utoljára ült össze. 

A jegybankároknak az elmúlt hetekben azonban így is volt dolguk. December 22-én csütörtökön teszik közzé az inflációs jelentést, amelyből kiderülhet, hogy 2023-ban mekkora fogyasztóiár-emelkedéssel számol az MNB, ami a legoptimistább becslések szerint minimum 15 százalékos lehet. Úgy tudjuk, hogy az inflációs jelentésben is alsó határként ez a szám szerepel, nem véletlenül emelkednek ennyivel a nyugdíjak jövőre, ahogy a minimálbér-tárgyalásokon ugyancsak ez a szám jött elő. A legutóbbi kamatdöntő ülés óta ráadásul újabb fejlemény történt, ami az inflációra érdemi hatást gyakorol, ez pedig a benzinárstop eltörlése, ami önmagában 2-2,4 százalékponttal dobhatja az éves áremelkedési ütemet. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is már 25-26 százalékos inflációs csúcsról beszélt, ami csak a nyáron mérséklődhet határozottabban, de legalább az év végén ismét egy számjegyű lehet, köszönhetően a bázishatásoknak is.

Nagy cikcakkok voltak a monetáris politikában

Szeptember végén jelentette be Matolcsy György jegybankelnök, hogy az MNB lezárja a 2021 júniusában elindított kamatemelési ciklust, mivel „nincs értelme továbbmenni két számjegyű alapkamatnál”. A forint drasztikus gyengülése azonban alaposan felülírta a jegybank számításait, emiatt október közepén jócskán megemelte a kamatfolyosó plafonját, 15,5-ről 25 százalékra, miközben 17 és 18 százalékos kamatok mellett hirdetett meg egynapos tendereket. A monetáris tanács emellett arról is határozott, hogy az év végéig biztosítja az energiaimport kifizetéséhez szükséges deviza döntő részét.

Nem ez volt az első, hogy idén visszavonulót fújt a jegybank, májusban még Virág Barnabás arról beszélt a VG konferenciáján, hogy az agresszív, proaktív szakaszból egy fokozatos szakaszba kell átlépnie a monetáris politikának, ehhez képest július közepén 200 bázisponttal emelte meg az alapkamatot a monetáris tanács egy nem kamatdöntő, rendkívüli ülésen, majd ezt követően jöttek a 17 és 18 százalékos kamatok. Mindenesetre az elmúlt hónapok kamatemelései célt értek, már a helyreállítási alap elfogadása előtt a forint visszafordult a történelmi mélypontjáról, bár még mindig messze van az év eleji szintektől.

Virág Barnabás 15.30-tól tart háttérbeszélgetést, amelyet élőben közvetítünk.