Az államadóssággal idén nem lesz gond, de a hiány tartása még sok fejtörést fog okozni Varga Mihálynak
Növekedtek a költségvetési hiány tartásának kockázatai, miután elmaradt az első fél év végére várt gazdasági visszapattanás
– erősítette meg a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke,
miután az államháztartás első héthavi adatai alapján óriási, közel 600 milliárd forintos elmaradásban vannak a büdzsé áfabevételei, és eközben a gazdaság sem muzsikál túl fényesen.
A második negyedévben még mindig kitartott a technikai recesszió, mindez pedig kétségessé tesszi a 3,9 százalékos GDP-arányos deficitcél teljesülését. Az Állami Számvevőszék korábbi vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, a KT csak október elején ülésezik, amikor már ismertek lesznek a harmadik negyedéves folyamatok, így szigorúan saját személyes véleményét tudja megosztani.
Annak ellenére, hogy már június végén az éves hiányterv 85 százaléka (3400 milliárdból 2896 milliárd) összejött, Varga Mihály a Világgazdaságnak a nyár közepén adott interjújában bizakodó volt abban, hogy a kormány intézkedések nélkül is képes lesz teljesíteni a hiánycélt. Az optimizmusa egyrészt a hiánypálya lefutásából is fakadt, hiszen a költségvetés egy jó ideje rendre orrnehéz, tehát a deficit zöme általában az év elején keletkezik, másrészt számos olyan egyszeri tétel jelent meg a büdzsében 2023 első hónapjaiban, mint a Posta Biztosító, a Vodafone megvásárlása, a rezsivédelmi alap költései vagy a 13. havi nyugdíj kifizetése, amelyek ha kifutnak, a második fél évben már nem kell hasonlókat teljesíteni, azaz a büdzsé pozíciója is javul. Ráadásul ekkor még élt a remény, hogy a gazdaság túl van a mélyponton, és elkezdődött a kilábalás.
Csakhogy az interjú időpontjában még nem voltak ismertek a második negyedéves GDP-adatok, amelyek után úgy tűnik, hogy a kormány is elengedte az 1,5 százalékos bővülést, helyette sokkal inkább stagnálással, „plusz nullával” kalkulál.
Így az államkassza javarészt fogyasztáshoz kapcsolódó bevételei a vártnál rosszabban alakulhatnak, miközben ott van a másik nagy probléma, ami a következő évekre is jellemző lesz, a kamatkiadások megugrása. Július végéig a nettó kamatkiadások 567 milliárd forinttal, 64,3 százalékkal alakultak magasabban, mint 2022 júliusának végén.
A pénzügyminiszter egyedül a rezsivédelmi alapra számíthat, amelyből a csökkenő energiaáraknak köszönhetően akár még tetemes megtakarítása is lehet a költségvetésnek. A teljes alapba idén 2580 milliárd forintot terveztek, ebből nagyságrendileg júniusig 1477 milliárd forintot vettek ki. Itt nagy kérdés az év hátralévő része, de az látható, hogy akkora puffert képezett a kabinet, hogy az még kompenzálhatja is a kieső áfabevételeket. Ami ez utóbbit illeti, az év vége és a december hozhat fordulatot, elemzők ugyanis karácsonyra teszik a fogyasztás beindulásának kezdetét, amikortól már bátrabban költekezhetnek a háztartások, és talán a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet is megélénkülhet.
Jegyezzük meg, ha hozzá is kell nyúlni idén a költségvetéshez, akkora korrekcióra biztosan nem kell készülni, mint tavaly: ma ugyanis összehasonlíthatatlanul jobbak a kilátások az alacsonyabb energiaáraknak és a csökkenő inflációnak köszönhetően. Szeptemberben mindez kiderül, ekkor vizsgálják felül a büdzsét a Pénzügyminisztériumban.
Mindenesetre Kovács Árpád szerint akárhogy is alakul a költségvetés, a legfontosabb társadalmi programokhoz továbbra sem nyúl hozzá a kabinet, a családtámogatások vagy a 13. havi nyugdíj védett területek. Azt is hangsúlyozta: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mértékben lesz magasabb a hiány, néhány tized százalékkal vagy markánsan. Már csak azért sem, mert ez a jövő évi hiánypályát is érdemben befolyásolja. Arra a kérdésre, hogy idén is várható-e olyan, a tavalyihoz hasonló intézkedés, mint a minisztériumi kiadások befagyasztása, azt felelte: ilyen jellegű lépésre most nem számít. Szerinte a kormány mozgástere továbbra is jelentős mind a bevételi, mind a kiadási oldalon.
A KT elnöke úgy látja, az államadósság-mutató a stabilitási törvény alapján teljesülni fog.
Ez meggyőződésem, olyan forgatókönyvet nem tudok elképzelni, amely ezt kétségessé tenné
– mondta határozottan Kovács Árpád. Ez egyébként még akkor is így lenne, ha végül nem sikerülne a költségvetési törvényben rögzített 69,7 százalékos GDP-arányos adósságrátát elérni, főleg azok után, hogy június végén 75 százalékig emelkedett az adósságszint. A gazdasági növekedés beindulása a harmadik negyedévben vélhetően itt is éreztetni fogja hatását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.