Az új szabályozással szárnyra kaphat a permeteződrónok használata

Hány drón lehet jelenleg hazánkban?

Pontos számot nem tudok mondani, mert a drón mint fogalom is elég összetett kategória. Beletartoznak a pár ezer forintos, tenyérből indítható játékoktól a mezőgazdasági permeteződrónokon át a katonai feladatokat ellátó pilóta nélküli repülőkig. Az biztos, hogy 

Mennyire elterjedt Magyarországon az ipari célú drónhasználat, és mely ágazatokban használják leginkább?

Üzleti céllal nagyon sok cég alkalmaz drónokat az országban, és ezek a célok is rendkívül szerteágazók. A leggyakoribb felhasználási módjuk a képalkotáshoz kapcsolódik, a hagyományos fotózáson és videózáson kívül bizonyos eszközök és szoftverek alkalmasak olyan feladatokra is, mint a hőkamerás felvételek készítése, térképészeti felmérések összeállítása, vagy éppen az épületek vagy nagyobb területek 3D modellezése.

A képalkotáson kívül jelenleg a legelterjedtebb a mezőgazdasági drónos permetezés, mint felhasználási mód, amely a közelmúltig szabályozatlan területként működött. Ez azt jelentette, hogy tápanyagokat lehetett szórni, de növényvédő szereket csak kísérleti, szükségességi alapon lehetett kijuttatni, azonban a napokban az első növényvédő szer megkapta a hatósági engedélyt pilóta nélküli légijárművel történő kijuttatásra, így minden jogi és szabályozási akadály elhárult a drónos növényvédelem terjedése elől.

Mekkora piaca van a mezőgazdasági drónoknak Magyarországon?

A magyar mezőgazdaságnak számos olyan területe van, amelyekben a permeteződrónok használata létkérdés. Gondoljuk arra, amikor a tavasz végi, nyár eleji időszakban a sár miatt a traktorok akár hetekig nem tudnak bemenni a területre, vagy nyár végén a magasságukban túlnőtt növényeket már képtelenség földi permetezővel kár nélkül kezelni.

A terület szabályozása egyébként tavaly kezdődött: először a megfelelőnek ítélt permeteződrónok – köztük a Clue Drone által forgalmazott TTA márka termékei – kaptak típusminősítést, majd néhány hónappal később megérkeztek a pilóták képzéséhez szükséges kritériumok, és megjelentek az első képzőintézmények is. Végül a szabályozás utolsó elvarratlan szála a kijuttatható vegyszerek engedélyezése volt, amelyek számában gyors bővülésre számítunk az elkövetkezendő hetek-hónapok során, és reményeink szerint jövő tavaszra minden típusú növényvédőszerből lesz drónokra engedélyezett variáns.  

Mennyire érdeklődnek a magyar gazdák a technológia iránt?

Mint az egyik legelső szereplő a magyar piacon, a magyar gazdák részéről jelentős érdeklődést tapasztalunk, mivel a drónos permetezés az elmúlt 6 év tapasztalatai alapján nagyon hatékony, megfizethető, és akár 90 százalékkal kevesebb vizet használ, mint a földi permetezés, ráadásul taposási kár nélkül, ázott, laza talajon is bevethető. Egy 30 literes permeteződrón akár 2,5 hektárt is képes lekezelni 11-12 perc alatt teljesen automata üzemmódban, így már a kapacitásra sem lehet panasz.

Külföldön már régebb óta használják ezt a módszert?

Ázsiában viszonylag régen használnak permeteződrónokat, a cégünk által forgalmazott TTA típusú drónok például 5 és 30 liter közötti kapacitással vannak jelen a piacon immár 15 éve. A technológia kialakulása is a nehezen megközelíthető, valamint földi technológiákkal csak manuálisan, háti permetezővel kezelhető teraszos gazdálkodásokhoz kötődik, amelyek Ázsiában vannak jelen nagy területen.

Milyen előnyökkel jár egy permetező drón a hagyományos – kézi, traktoros – megoldásokkal szemben?

Az olyan nyilvánvaló előnyökön túl, minthogy nem okoznak taposási kárt, automatikusan működnek, és képesek akkor is dolgozni, amikor a sárban minden más földi eszköz elakad, a hatékonyságuk is kiemelkedő. A drónok viszonylag sűrű szerekkel repülnek, így kevesebb víz felhasználásával kezelik a területeket, azonban mivel apróbb cseppeket képeznek, és a propellerek által keltett légáram bekeveri a levegőbe a szert, lefele tolja, és a levelek színére és fonákjára is jut, kiemelkedő fedést biztosít ebben a sűrűségben is.

Az eszköz használatát 30 nappal előre be kell jelenteni. Ez vonatkozik a mezőgazdasági drónokra is?

Mivel a permeteződrónok viszonylag alacsonyan repülnek – mindössze 2-4 méterrel a növények fölött, így nem zavarják a légi közlekedést, ráadásul lakott területen kívül dolgoznak, így a lakosságot sem veszélyeztetik. A gyakorlat még a kiforrás stádiumában van, de az elmondható, hogy a mezőgazdaságban nagyon sok tényező befolyásolhatja, hogy mikor kell dolgozni, ami nem egyeztethető össze a 30 napos bejelentéssel. A repülés előtt viszont természetesen be kell jelenteni a repülést a MyDroneSpace applikációban, ami garantálja a biztonságos munkát.  

Milyen a jelenlegi jogi szabályozás?

A permeteződrónok szabályozása 3 fő részre bontható: az első és egyben legegyszerűbb rész a gépeket érinti. A hatóságok megvizsgálják a drónok működését, jellemzőit, és amennyiben megfelelnek a munkára, úgy minősítik a típust. A TTA drónok az elsők között kaptak típusminősítést Magyarországon. Ez a feladat a forgalmazókra hárul, tehát a leendő pilótának csak annyi a dolga, hogy meggyőződjön a vásárolni kívánt drón megfeleléséről. A pilóták felé támasztott követelmények kicsit összetettebbek.

Az általánosan a drónozáshoz szükséges A1/A3 és A2 vizsga mellett szükség van a speciális drónos műveletekre jogosító és a pilóta nélküli jármű légiirányítói képzésre. Amint ezekkel végeztünk, akkor kell beiratkozni a hatóságok által akkreditált növényvédelmi drónpilóta képzésre.

A harmadik terület a vegyszerek területe, amelyben épp az áttörés napjait éljük, ugyanis megérkezett az első rovarölő szer engedélyokirat-módosítása, így a Mospilan már hivatalosan kijuttatható drónról is. A következő hetekben-hónapokban további szerek engedélyezésére számítunk. Korábban egyébként kísérleti, és szükségességi alapon lehetett növényvédő szereket kijuttatni, a folyékony tápanyagok esetén azonban nem volt ilyen korlátozás.

Milyen költségekkel jár egy drón üzemeltetése?

Természetesen szükség van egy drónra, amelyből jelenleg a legolcsóbb kategória az 5 literes drónoké, amely nettó 2 millió forint körüli összegtől indul, egy 10 literes drónért nagyjából 4 millió, egy 30 literes eszközért pedig megközelítőleg nettó 7 millió forintot kérnek a piacon. Ezen felül szükség van a tanfolyamok és tréningek elvégzésére, ami további 1,5-2 millió forint szolgáltatótól függően, valamint egy megfelelő autóra, utánfutóra, aggregátorra, keverőgépre, védőfelszerelésre, szerszámokra, és egyéb apróbb dolgokra. Mindent összevetve minimum nettó 10 milliós befektetéssel érdemes számolnia annak, aki szolgáltatni szeretne – egy 10 literes drónnal, és 20 millió körüli összeggel, aki egy 30 literes eszközzel szeretne dolgozni, mivel itt minden más eszközből is nagyobb kell majd.

Hogyan látja az ágazat jövőjét Magyarországon?

Úgy vélem, hogy a fent említett árak soknak tűnhetnek, ha „csak” drónként tekintünk az eszközre, azonban, ha mezőgazdasági gépként kezeljük, akkor kifejezetten olcsónak mondható. A fent részletezett előnyöknek, valamint a fokozatosan kialakuló jó gyakorlatoknak és szabályozásnak hála, hiszem, hogy a mezőgazdasági drónok jelentős szerepet kapnak a közeljövő magyar mezőgazdaságában és segítenek abban, hogy a magyar gazdák versenyképesek maradhassanak a régióban.