Budapest–Belgrád vasútvonal: Lázár János minisztériuma rendet tett a beruházás körül

A MÁV és vállalkozója között hatályos szerződés szerint folyik a vasútvonal felújítása – ezt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közölte a Világgazdasággal. Lapunk a Budapest–Belgrád (BuBe) vasútvonal kivitelezése miatt kereste meg a tárcát, ugyanis a napokban a Telex arról közölt cikket, hogy a beruházás lényegében leállt.

A cikk szerint „a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is”. Külön kiemelték, hogy a beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél ugyan vállalta, de „ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint”. Éppen ezért a tervezett 160 kilométer per órás maximális sebesség sem lehetséges. Megjegyezték: lehet, hogy most kell majd új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül nem is épül meg a vonatbefolyásoló rendszer. De ha mégis, a projekt költségei az infláció miatt elszálltak, és egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra.

A minisztérium cáfolja, hogy leállt volna a Budapest–Belgrád építése

Vagyis a Telex cikke kifejezetten borús képet festett a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztéséről, és egyértelműen arról tájékoztatott, hogy a projekt ellehetetlenült. 

A tárca először is leszögezte: a Budapest–Belgrád projekt Soroksár–Kelebia szakaszán a vállalkozói konzorcium „ütemezetten és folyamatosan végez kivitelezési munkálatokat”. Továbbá közölte, hogy a MÁV és vállalkozója között hatályos szerződés szerint folyik a vasútvonal felújítása. Ennek keretében pedig jelenleg is zajlik a vasúti rendszerek tervezése, előkészítése és kivitelezése. Az ÉKM külön kitért a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítésére is. Erről azt írta, hogy a vállalkozói konzorcium „a teljes vasútvonal működőképes, az Európai Unió műszaki előírásainak megfelelő rendszerének kiépítésére vállalt kötelezettséget”. 

A tárca tehát nem tett említést arról, hogy a kínaiak ne tudnák teljesíteni a megvalósítást, és összességében is cáfolta, hogy a kivitelezés leállt volna. De a Telex által közölt értesüléseket az sem támasztja alá, hogy a Magyar Közlönyben éppen hétfő este jelent meg egy kormányhatározat, amely három részletben, három év alatt további pluszforrásokat rendelt a 150-es vasútvonal fejlesztésére. Egészen pontosan az északi, Ferencváros–Soroksár szakaszára összesen mintegy 650 millió forintot. Emellett jövő tavasszal nem 1,5 milliárdot, hanem 2,5 milliárdot rendelnek erre a célra.

Miért fontos a Budapest–Belgrád vasútvonal?

A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítésének alapkövet 2021 októberében rakták le. A projekt értéke mintegy 1,7 milliárd euró. A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A beruházó a Máv Zrt., a tervező-kivitelező a CRE konzorcium. Ebben a kínai vasúttársaságot képviselő China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., valamint az RM International Zrt. vesz részt fele-fele arányban. Az utóbbi társaság az R-Kord Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalata.

A magyar szakasz fejlesztése 152 kilométer hosszan – a kétvágányú pálya megépítésével –, összesen 339 vágánykilométeren valósul meg. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer per órára növekszik, a peronszintről a be- és kiszállás akadálymentes lesz az utasoknak. Öt új állomásépület is épül, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak. Új gyalogos-aluljárókat hoznak létre, és új lifteket telepítenek szerte a vonalon, modernizálják az utastájékoztatást, illetve élet- és vagyonvédelmi berendezéseket és peronfigyelő kamerákat telepítenek. Az építkezés terv szerint 2025-ben fejeződik be.

A fejlesztés eredményeképpen Budapest és Belgrád között a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő. Belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a magyar főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húszperces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig. Ugyanakkor a Budapest–Belgrád elsődleges jelentősége nem a személyszállítás, hanem a cargo üzletág. A fejlesztés Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. 

A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába.

A BuBe kapcsán gyakori kritika a bekerülés megtérülésének hosszú ideje, amely jócskán eltúlzott számítások szerint több száz év is lehet. Ugyanakkor a projekt stratégiai fontosságú mind Magyarország, mind Szerbia számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak. Ezek kulcsfontosságát jól mutatja a balkáni térségben javában zajló vasúti beruházási boom, amelyhez a Budapest–Belgrád hazai szakasza szorosan illeszkedik. A jellemzően szintén kínai forrásokból, eurómilliárdokból épülő új nyugat-balkáni vasúti infrastruktúrának a megvalósulását az a felismerés mozgatja, hogy ha össze tud érni a Budapest–Belgrád projekttel, és annak a Belgrádtól délre eső fejlesztési szakaszaival, akkor a nyugat-balkáni közlekedési korridor több száz kilométerrel lesz rövidebb a jelenleg fő útvonalnak minősülő kelet–keletmediterrán vasúti árufuvarozási folyosónál.