A Makronóm Intézet elemzése szerint az elmúlt időszak statisztikai adatai arra utalnak, hogy kapcsolat van a vállalatok magas profitrátája és a munkavállalói bérek vásárlóerejének csökkenése között. A MagyarNemzet.hu által feldolgozott írás rámutat: a megnövekedett infláció okai között Európában egyfelől fontos figyelembe venni a háború és a szankciók szerepét, tekintve, hogy az energiaárak elszabadulása járult hozzá leginkább a tartós pénzromláshoz.
Továbbá amellett érvelnek, hogy a vállalati profitok megugrása nem ok, hanem tünet. A pandémia során végrehajtott fiskális és monetáris lazítás miatt megugró keresletre adott normális vállalati reakció, figyelembe véve a kínálati korlátokat.
Vagyis ne hibáztassuk a vállalati szférát, mert ők nem tettek mást, csak amit a közgazdasági tankönyvek is előírnak: amikor magas kereslettel találkoztak, megemelték az áraikat
– ismertette Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Egyértelmű tehát a kapcsolat a profit és az infláció között: amíg a munkavállalók körében a bérük vásárlóerejének csökkenésében csapódtak le az emelkedő árak, addig a tőketulajdonosok esetében a profitráták emelkedését vonták maguk után. A szakértő hozzátette: az energiaválság időszakában tehát a tőketulajdonosok jobban jártak, mint a munkavállalók. A probléma az, hogy e mögött nincs valós többlet gazdasági teljesítmény.
Azaz, nem azért nőtt a profit, mert a vállalat beruházott és egyik évről a másikra áttért a tőkeintenzív termelésre. Egyszerűen csak kihasználta, hogy a magas kereslet időszakában emelhette az árait.
Mégpedig anélkül, hogy a kereslet visszaesésével szembesült volna. Így pedig a fogyasztók a magasabb árakon keresztül jelentős részben csak a magas profitokat fizetik meg.
Az elemző szerint a kedvezőtlen régiós helyzetet magyarázhatja, hogy ezekben az országokban a piacgazdaság még viszonylag éretlen. Emiatt a vállalatok közötti verseny kevésbé erős, nagyobb terük van a cégeknek az árak emelésére.
Az adatok – a MagyarNemzet.hu-n megjelent összefoglaló szerint – azt mutatják, hogy az Európai Unióban az utóbbi örvendett nagyobb népszerűségnek: 2021-ben a működési eredmény és vegyes jövedelmek (a profit) tíz százalékkal nőttek, míg a munkavállalói jövedelmek csak 5,8 százalékkal. Tavaly a két növekedési ütem 9,6, illetve 7,1 százalékot tett ki.
Vagyis látható az elmúlt két évet nézve, amikor a jövedelmek eloszlásáról kellett a vállalatoknak dönteniük, a munkavállalók helyett maguk felé húzott a kezük.
Ugyanezt mutatják a magyar adatok is, amíg a profitok 19,0, illetve 24,5 százalékkal emelkedtek 2021-ben, valamint 2022-ben, addig a munkavállalói jövedelmek csak 9,6, illetve 17,0 százalékkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.