BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Infláció: a vállalatok csak kihasználták a növekvő keresletet

A beruházások és a béremelések helyett saját maguk eredményének növelésére fordították az infláció hozta többlet bevételeket a vállalatok – állítják elemzők. Különösen igaz ez azokra a cégekre, amelyek még fiatal piacgazdaságú országokban működnek.

A Makronóm Intézet elemzése szerint az elmúlt időszak statisztikai adatai arra utalnak, hogy kapcsolat van a vállalatok magas profitrátája és a munkavállalói bérek vásárlóerejének csökkenése között. A MagyarNemzet.hu által feldolgozott írás rámutat: a megnövekedett infláció okai között Európában egyfelől fontos figyelembe venni a háború és a szankciók szerepét, tekintve, hogy az energiaárak elszabadulása járult hozzá leginkább a tartós pénzromláshoz. 

Százhalombatta, 2022. október 20.
A Dunamenti Erőmű, amely a 794 MW-os teljesítményével a magyar villamosenergia-rendszer legnagyobb gáztüzelésű erőműve. Szükség esetén azonnal indítható blokkjaival aktív szereplője hazánk villamosenergia-termelési és energiakereskedelmi piacának. A Paksi Atomerőmű elindulása után úgynevezett csúcsra-járatásos és megszakításos üzemvitellel működik, a változó fogyasztási igények rugalmas kielégítésében működik közre. A 2011-ben befejeződött korszerűsítése révén ma a hazai gázon alapuló villamosáram-termelés legmodernebb termelő erőműve. Előtérben a Benta-patak.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Európában  az energiaárak elszabadulása jelentős mértékben hozzájárult a tartós pénzromláshoz.
Fotó: Jászai Csaba / MTI

Továbbá amellett érvelnek, hogy a vállalati profitok megugrása nem ok, hanem tünet. A pandémia során végrehajtott fiskális és monetáris lazítás miatt megugró keresletre adott normális vállalati reakció, figyelembe véve a kínálati korlátokat. 

Vagyis ne hibáztassuk a vállalati szférát, mert ők nem tettek mást, csak amit a közgazdasági tankönyvek is előírnak: amikor magas kereslettel találkoztak, megemelték az áraikat

– ismertette Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.

A cégeknek is maguk felé hajlott a keze

Egyértelmű tehát a kapcsolat a profit és az infláció között: amíg a munkavállalók körében a bérük vásárlóerejének csökkenésében csapódtak le az emelkedő árak, addig a tőketulajdonosok esetében a profitráták emelkedését vonták maguk után. A szakértő hozzátette: az energiaválság időszakában tehát a tőketulajdonosok jobban jártak, mint a munkavállalók. A probléma az, hogy e mögött nincs valós többlet gazdasági teljesítmény.

Azaz, nem azért nőtt a profit, mert a vállalat beruházott és egyik évről a másikra áttért a tőkeintenzív termelésre. Egyszerűen csak kihasználta, hogy a magas kereslet időszakában emelhette az árait.  

Mégpedig anélkül, hogy a kereslet visszaesésével szembesült volna. Így pedig a fogyasztók a magasabb árakon keresztül jelentős részben csak a magas profitokat fizetik meg.

Még mindig tanuljuk a piacgazdaságot

Az elemző szerint a kedvezőtlen régiós helyzetet magyarázhatja, hogy ezekben az országokban a piacgazdaság még viszonylag éretlen. Emiatt a vállalatok közötti verseny kevésbé erős, nagyobb terük van a cégeknek az árak emelésére.

20230801 KaposvárVége az élelmiszer árstopoknak.Fotó: Lang Róbert LRSomogyi Hírlap
Magyarországon az élelmiszerek kiemelkedő mértékben drágultak más fogyasztási cikkhez képest.
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Az adatok – a MagyarNemzet.hu-n megjelent összefoglaló szerint – azt mutatják, hogy az Európai Unióban az utóbbi örvendett nagyobb népszerűségnek: 2021-ben a működési eredmény és vegyes jövedelmek (a profit) tíz százalékkal nőttek, míg a munkavállalói jövedelmek csak 5,8 százalékkal. Tavaly a két növekedési ütem 9,6, illetve 7,1 százalékot tett ki. 

Vagyis látható az elmúlt két évet nézve, amikor a jövedelmek eloszlásáról kellett a vállalatoknak dönteniük, a munkavállalók helyett maguk felé húzott a kezük. 

Ugyanezt mutatják a magyar adatok is, amíg a profitok 19,0, illetve 24,5 százalékkal emelkedtek 2021-ben, valamint 2022-ben, addig a munkavállalói jövedelmek csak 9,6, illetve 17,0 százalékkal.


 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.