Munkába állt az első robot a magyar magánegészségügyben

„Ezzel a robottal olyan érzés műteni, mintha beleugranánk a beteg hasába, és onnan látnánk, mi a probléma” – jellemezte röviden prof. dr. Tenke Péter urológus, mi a különbség az új technológia és a korábbi műtéti eljárások között. A gépet bemutató sajtótájékoztatón, a Wáberer Medical Centerben (WMC)

Ennek során egyértelművé vált a robotasszisztált műtétek számos előnye: a sebész négy robotkarral dolgozik, ezek olyan eszközöket mozgatnak, amelyeknek a csuklószerű végződései az emberi kéz mozgásterjedelmét messze meghaladják. Az orvos tízszeres nagyításban, három dimenzióban látja a szervet, amellyel dolgozik – az operáció így a milliméter töredékének pontosságával végezhető. A sebész kezének mozdulatait folyamatosan analizáló szoftver képes kiszűrni a bizonytalan mozgásokat, a kézremegést is, hogy még biztonságosabbá tegye a beavatkozást.

Dr. Tenke Péter elmondása szerint a robotasszisztált műtéteknél minimalizálható a fertőzés lehetősége, kiszűrhetők az esetleges komplikációk, a vérveszteség mértéke nagyságrendekkel csökkenthető, és a sebész mozgástere is kiterjesztettebbé válik, mint a laparoszkóppal végzett műtét esetén. A Wáberer Medical Centerben is dolgozó orvos kiemelte, hogy a betegek gyógyulási és kórházban tartózkodási ideje ugyancsak jócskán lerövidül.

A sebészeti robotokat 2000 óta alkalmazzák világszerte, mintegy 7500 robot segíti hatvanezer képzett sebész munkáját, akik a Da Vinci nevű eszköz segítségével már 12 millió sikeres beavatkozást végeztek el. 

Az eljárás már itthon sem ismeretlen, Magyarországon az első robotasszisztált műtéti eljárásokat 2022-ben kezdték az Országos Onkológiai Intézetben, majd a Jahn Ferenc Kórházhoz, a Semmelweis Egyetemhez és a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjához is került egy-egy eszköz.

Wáberer György a sajtótájékoztatón elmondta, amint lehetőségük adódott, hogy beruházzanak az egymilliárd forintot érő Da Vinci készülékbe, nem hezitáltak, így a magyar piacon a magánegészségügyben elsőként náluk műthetnek ezzel az orvosaik. Ugyan elsőre óriási összegűnek tűnik a beruházás, ám a külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy hosszú távon költséghatékonyabb, mint a hagyományos műtéti eljárások.

Dr. Mári Róbert, a WMC ügyvezető igazgatója azt prognosztizálja, hogy az egészségügyben a mesterséges intelligencia forradalmi változásokat hozhat a következő években, ezeket a trendeket folyamatosan nyomon követik, és törekednek arra, hogy az újdonságokkal mielőbb fejleszthessék a saját szolgáltatásaikat. Ennek egyik oka a páciensek egészsége, a másik, hogy a legkiválóbb szakemberekkel dolgozhassanak együtt.

A robottechnikával ugyancsak csökkenthető a hazai orvosok túlterheltsége, kisebb számú szakszemélyzet szükséges egy műtét elvégzéséhez, és rövidebb idő alatt is zajlanak le a beavatkozások. 

A beteg a robotasszisztált műtétek után jóval kevesebb időt tölt a kórházban, kevésbé terheli a – szintén fogyatkozó – ápolószemélyzetet és a kórházi infrastruktúrát. „Az sem mindegy természetesen, hogy milyen állapotban kerül haza a beteg, és hogy milyen hamar állhat vissza a munkába” – hangsúlyozta dr. Tenke Péter. 

míg korábban, a feltárásos műtétek végeztével ez a folyamat három hétig is elhúzódhatott, ami testileg és lelkileg egyaránt nagyon megterhelő. A méheltávolítás után a beteg akár másnap hazamehet, a méhsüllyedés kezelése után aznapi távozás is elképzelhető. Ha pedig felgyorsul az ellátás menete, csökkennek a várólisták is.

Ma hazánkban harmincöt képzett sebész végezhet robotasszisztált műtéteket. Ők a gyártó által indított online kurzust végezték el, majd szigorú vizsgákat tettek, illetve a pilótákhoz hasonlóan szimulációs gyakorlatokat teljesítettek. A licenc megszerzésének része, hogy három hónap alatt ötven műtétet szükséges elvégezni, így lesz az – amúgy is gyakorlott – orvosok kezében kiváló ez az új technika.

Németországban ezek az árak 12–14 ezer euró, Romániában 9–10 ezer euró között alakulnak.

Az eseményről készült videót itt tekintheti meg.