késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ott van a pénz a cégeknél béremelésre, csak oda kell adni a munkavállalónak
Az idei év nagy kérdése lehet, hogy ki mekkora béremelést kap a munkaadójától. Bár a szakszervezetek szerint két számjegyű, 10-12 százalékos jövedelemnövekedés átlagban összejöhet, az egyéni tapasztalatok és beszámolók sokszor nem támasztják alá a hírekben emlegetett mértéket.
A profitból lesz a béremelés
Pedig a Magyar Nemzeti Bank szerint nem kell messzire menniük a vállalkozásoknak, ugyanis akkora profitot halmoztak fel az elmúlt években, amelyből bőven ki tudják gazdálkodni a magasabb bérköltségeket.
A vállalati profitok az elmúlt negyedévekben jelentősen emelkedtek, így a legtöbb vállalat jövedelmezősége megfelelő fedezetet nyújt a béremelésekhez
– írja decemberi inflációs jelentésében a jegybank, amelynek alelnöke, Virág Barnabás egy kamatdöntést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a „profitnövekményből bérnövekmény lehet”. Ezzel arra az elmúlt években megfigyelt jelenségre utalt, amelyet profit húzta inflációnak vagy kapzsiinflációnak neveznek, azaz a vállalatok jóval a költségnövekedésük felett emelték az áraikat.
Persze senki nem vitatja, hogy költségnövekedésből volt bőven, elég a villamos energia és a gáz árának 2022 végi felrobbanására gondolni, azonban az ipari termelői árak már egy ideje ennek pont az ellenkezőjét mutatják. Csak decemberben több mint 7 százalékkal estek.
A fogyasztó szempontjából a valódi kérdés azonban, hogy ebből alacsonyabb árakat vagy magasabb béreket fog-e látni, ami végeredményben mindegy is: a lényeg, hogy reálértéken nőjön a fizetése.
Ebből a szempontból jó hír, hogy ha valóban 4 és 5 százalék körül alakul az infláció – ahogy azt a jegybank is várja, és amire a januári jóslatok alapján erre jó esély van –, akkor egy 10-11 százalékos emelkedéssel a reálbérek átlagban 5-6, a kötelező legkisebb bér esetében pedig 10 százalékkal növekedhetnek. Erre pedig óriási szükség van a belső kereslet és a fogyasztás helyreállásában.
Nem lesz inflációs hatása a béremeléseknek
Ezzel együtt is kérdés, hogy mekkora hatást gyakorolnak az inflációra az idei béremelések, ugyanis ha újra elkezd emelkedni a pénzromlás üteme, miközben nőnek a keresetek, akkor nem sokat ér az elmúlt két év küzdelme. Elemzők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy egyrészt a nagy béremelések, mint a tanárok (32,2 százalékos), az egészségügyi dolgozók (20 százalékos) fizetésemelése, az állami szektort terhelik, másrészt nem feltétlenül a munkaerőpiac lehet idén a meghatározó áremelési faktor. Sokkal inkább
- a csomagolásdíjak,
- a megemelkedett fuvarterhek,
- a gyengülő árfolyam és
- a korábban elhalasztott költségelemek érvényesítése
fog erősebb hatást gyakorolni az árindexre.
A minimálbér is tolja maga előtt a fizetéseket
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése azért is fontos, mert közvetlenül majdnem egymillió főt, közvetett módon pedig – a bértorlódás miatt – a magasabb jövedelmi szinteken keresőket is érinti. A jegybank szerint a szabályozott bérek felett keresők bérét azért emelik a lépés következtében a munkáltatók, hogy fenntartsák az eltérő szaktudást, tapasztalatot, készséget igénylő munkakörök közötti bérezési különbséget. Ennek hiányában a bérek összetorlódnának, és bérfeszültségek alakulnának ki. Ahogy az egyébként számos ágazatban tapasztalható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.