A vállalatvezetők egyre optimistábbak, csak nem a saját cégük kapcsán
Optimistábban látják a jövőt a vezérigazgatók mint tavaly, így 54 százalékuk bízik a globális és 60 százalékuk a hazai gazdaság erősödésében – derül ki a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből, mely hazánkban 297 cégvezetővel készített személyes interjún alapul. A csütörtökön közzétett felmérés szerint
a vezérigazgatók az idei évre 394 forintos euróárfolyamot, 1,7 százalékos gazdasági növekedést és 8 százalékos inflációt jósolnak.
Noha 22 százalék globálisan és Magyarországon is lassulásra számít, ez messze van a tavalyi 76 és 85 százalékos pesszimizmustól. Ugyanakkor saját cégük tekintetében továbbra sem derűlátók a vállalatvezetők, így a felmérés történetében idén először fordul elő, hogy többen várják a magyar gazdaság gyarapodását, mint saját cégükét. Ez utóbbival kapcsolatban ugyanis csak 47 százalék bizakodó.
A cégvezetők a külső tényezők közül továbbra is az inflációtól (51 százalék) tartanak a legjobban, amit a szakképzett munkaerő hiánya (48 százalék), a makrogazdasági volatilitás (37 százalék), a geopolitikai konfliktusok (36 százalék) és a kiberkockázatok (35 százalék) követnek.
A változás elkerülhetetlen a legtöbb cég életében
Nem változott tavalyhoz képest azok aránya, akik úgy vélik, hogy változás nélkül a cégük tíz éven belül elveszti versenyképességét, 43 százalék gondolja ezt. A vezérigazgatók az elmúlt öt évben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54 százalék), technológiai képességek házon belüli kialakításával (32 százalék), vagy külső forrásból történő bővítésével (44 százalék) és stratégiai partnerségek kialakításával (47 százalék) igyekeztek javítani cégük értékteremtési képességén.
Bár a vállalkozások kétharmadánál minden évben történik erőforrás-átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között,
jelentős változás leginkább akkor történik, ha az ügyfél-preferenciák (55 százalék) vagy a technológia átalakultak (44 százalék), a szabályozási környezet megváltozott (48 százalék) vagy ha a versenytársak léptek (30 százalék).
„A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek növekedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, mint a számbeli növekedésnek” – mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.
A szabályozási környezet 48 százalék szerint ösztönzi a változást, ám 35 százalék szerint kifejezetten gátolja azt. Az átalakulás legfőbb akadályai között még a szervezeten belüli bürokráciát (20 százalék), a munkatársak technológiai képességeinek hiányát (20 százalék), valamint a korlátozott pénzügyi forrásokat (19 százalék) említették sokan.
Mezei Szabolcs szerint mintegy 29 százalék hatékonysági tartalék rejlik olyan feladatok ellátásában, mint az e-mailen történő kommunikáció, a beszerzés, a munkaerő-felvétel vagy a vezetői döntéshozatali és a kommunikációs fórumok.
A mesterséges intelligencia még csak ígéret, de szinte mindenki hisz benne
Hiába szerepel egyre többet a hírekben, a generatív mesterséges intelligencia (MI) csak a vállalatok 18 százalékának működésében játszott csak szerepet, és a cégvezetők mindössze 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI.
Ugyanakkor a válaszadók 52 százaléka számít arra, hogy az MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét és 45 százalék szerint növeli az érintettek bizalmát a cég felé.
A munkaidő hatékonyságának növelésében 56 százalék szerint segíthet ez a technológia.
A vállalatvezetők 68 százaléka szerint követel majd meg a következő három évben új készségeket az MI a munkatársaktól és 60 százalék szerint az értékteremtés módját is megváltoztatja. A verseny természetét 63 százalék szerint változtatja meg az iparágában az MI.
Az elkövetkező öt évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyságnövekedést a munkaidőre vonatkozóan (86 százalék), és kétharmaduk vár javulást a profitabilitásban a MI-nak köszönhetően (68 százalék).
A generatív MI-vel kapcsolatban a cégvezetők rövid távon a kiberbiztonság miatt (72 százalék) aggódnak leginkább, ami ötéves időtávon már 77 százalék szerint is gondot jelenthet. A cégvezetők mindössze 52 százaléka tart attól, hogy az MI már egy éven belül gerjeszti a téves információk elszaporodását, ám öt éven belül már 71 százalék látja ezt kockázatnak. Emellett vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53 százalékuk, 5 év távlatában pedig 62 százalék várja ezen hatások erősödését.
Csak a klímaváltozással kapcsolatos félelmek nőttek
A vállalatvezetők félelmei minden külső tényezővel szemben csökkentek, ám kivétel a klímaváltozás, melynek negatív hatásaival a tavalyival megegyező arányban (13 százalék) számolnak. A kérdés kapcsán a legtöbben az energiaválság hatásait próbálják ellensúlyozni, 84 százalék javítja az energiahatékonyságát.
Új, klímabarát termékeket és szolgáltatásokat 64 százalék fejleszt, míg az ügyfelek klímaváltozással szembeni ellenálló képességét támogató megoldásokat 52 százalék dolgoz ki.
A vállalatok 47 százaléka megkezdte a munkatársak átképzését is, a pénzügyi tervezésben pedig 40 százalék már a klímakockázatokkal is számol.
A vállalatok 13 százaléka azonban nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését, és közöttük az MI-vel kapcsolatban élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.
A dekarbonizáció útjában leginkább két tényező áll: a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése (45 százalék) és a szabályozás összetettsége (44 százalék).
Főként a személyi döntésekkel foglalkoznak a cégvezetők
A cégvezetőket arról is megkérdezték, hogy mivel foglalkoznának szívesen és hol látják még a szerepüket a vállalati struktúrában. A magyar válaszadók 80 százaléka kíván több figyelmet fordítani szervezete humánerőforrást érintő kérdéseinek megoldására, ezen belül 94 százalék a szervezeti kultúrára fókuszálna, amit a munkáltatói márka (66 százalék) és a munkáltatók megtartása (64 százalék) követ.
A válaszadók 78 százaléka tartja fontosnak saját digitális képességeinek fejlesztését,
míg 62 százalék kerülne közelebb a technológiai döntések meghozatalához. Ők elsősorban a fejlesztésekkel felmerülő üzleti vagy szervezési kérdésekben (63 százalék), valamint stratégiai partnerségek kialakításában (56 százalék) vállalnának több szerepet.
„A vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs szükségletek alakítják.
Többségük úgy látja, hogy vállalatuk kritikus stratégiai fordulópontok előtt áll. Ebben a környezetben kell meghatározni saját prioritásaikat. A gördülékeny adaptáció és a munkatársak középpontba helyezése tűnik a legjobb receptnek” – foglalta össze az idei felmérés megállapításait Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója a február 15-i sajtótájékoztatón.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.