Hiába adna egy magyar cég havi 600–700 ezer nettót, nincs jelentkező az állásra

A munkaerőhiány a mezőgazdaságban hazai munkásokkal nem megoldható, ugyanis a magyarok a határ közelsége miatt inkább Ausztriában vállalnak munkát a nagyobb fizetés miatt – mondták a Kisalföldnek a Karakai Farm Kft. tulajdonosai. A cég ezer hektár termőföldön növénytermesztéssel foglalkozik, valamint Rábaszentandráson és a Veszprém vármegyei Egyházaskeszőn sertéstelepeket üzemeltet.

A kisalföldi lap riportjából kiderült, hogy az állattenyésztésben nagy a munkaerőhiány: középvezetőt, telepvezetőt például egyáltalán nem találni.

Évente közel félmillió forintot költünk csak álláshirdetésre. 

emellett kap

• telefont,
• autót,
• 13. havi fizetést,

ám sajnos még így sincs jelentkező. Ha nem szeretnénk bezárni a telepet, szükségünk van az ázsiai vendégmunkásokra – nyilatkozta a helyzetről a tulajdonos.

Háromszáz munkás jelentkezett négy helyre 

A társaság jelenleg egy harmadik országbeli állampolgárt alkalmaz, de két hónap múlva ez a szám ötre emelkedik. A vendégmunkások foglalkoztatásánál fennakadást okozhatnak a kommunikációs nehézségek, de könnyen taníthatók, és legjobb tudásuk szerint végzik a munkájukat.

A vendégmunkások foglalkoztatásának folyamatáról elmondták, hogy először felvették a kapcsolatot egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céggel. Négy-hat dolgozói állást hirdettek meg a Fülöp-szigeteken, egy héten belül 300 jelentkező közül választhattak. 

A kölcsönzött munkavállalók két évig maradnak a kiközvetített országban, és visszamennek hazájukba – erre az állam garanciát vállal. Az itt eltöltött idő alatt jóval többet tudnak keresni, mint otthon. A közvetítők mindenre felelősséget vállalnak: ha valaki nem válik be, nem tudja felvenni a munka ritmusát, vagy nem találja a hangot az ott dolgozókkal, akkor jön helyette új ember.  

Sokszoros a fizetés

Az otthoni bére négyszeresét is megkeresheti Magyarországon, ezért döntött úgy, hogy négy gyermekét, feleségét hátrahagyva két évet hazánkban dolgozik az a Fülöp-szigeteki férfi, akit a győri Malom-ligetben szólított meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei portál. Elmondta, hogy két évig nem utazik haza, de interneten keresztül napi rendszerességgel tartja a kapcsolatot a szeretteivel. Mindennap a kötelező nyolc óra mellé, ha csak teheti, négyet még ráhúz, így a túlórával szép pénzt utalhat haza könnyű fizikai munkásként.

„Otthon nagyon alacsony a fizetés. Többen lakunk egy szálláson, több ilyen is van Győrben. Két évet írtam alá, de ha tehetem, újra visszajönnék. Mindenkivel barátságos vagyok, és velem az is azok mások, szóval eddig beváltak a számításaim” – összegezte a Fülöp-szigeteki férfi. 

Mindenhol hiány van a mezőgazdaságban

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint gyakorlatilag nincs az agráriumnak olyan szegmense, amely ne küzdene munkaerőhiánnyal. Az agrárvállalkozások harmada küzd munkaerő-toborzási nehézségekkel, és a gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. Az Agrár Közgazdasági Intézet elemzése szerint a legnagyobb hiány a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörökben – például gépkezelő, gépszerelő, állattartó – jelentkezik. Egyes számítások szerint a magyar mezőgazdaságból százezer munkáskéz hiányzik.