A 2010-ben elindított keleti nyitás eredményeként mára Kína nyugati nyitásának egyik fő csatornája Magyarország lett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint.
A tárcavezető a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában felhívja a figyelmet arra, hogy az EY befektetési barométere szerint 2022–2023-ban 70 százalékos növekedést mutatott hazánk az új üzemek létesítésében – miközben Európa-szerte visszaesés tapasztalható –, és az FDI-projektek is 54 százalékkal nőttek, ami rekordnak számít a kontinensen.
Nagy Márton szerint ezért kijelenthető, hogy a konnektivitás megőrzésével és megerősítésével az értékláncok háborús átrendeződésének egyik fő nyertesévé váltunk, és Kínának is köszönhetően hazánk világszinten dobogós helyre léphet fel a jövő high-tech iparágát jelentő akkugyártásban.
A nemzetgazdasági miniszter arra is felhívja a figyelmet, hogy
az elmúlt hónapokban sajnálatos módon lelassult az elektromosautó-piac egész Európában, így a többi országnak már nehezebb dolga lesz a beruházások bevonzásában.
Az elektromos autók eladásainak lassulását Nagy Márton két okra vezeti vissza, az e-autókkal szembeni negatív hangulatkeltésre a sajtóban és az európai kormányok elbizonytalanodására az elektromobilitás terén. Ez utóbbi főként a kínai cégek teljesítménye és európai megjelenése miatt lehet, amire olcsó menekülőútként merül fel a támadó-büntető protekcionizmus, azaz saját vízió és teljesítmény hiányában a versenytársak ellehetetlenítésére tett kísérlet.
A tárcavezető szerint azonban ez téves út, hiszen
a jövő már beépült a hagyományos nyugati autóiparba is.
Ezt bizonyítja, hogy ma a Samsung SDI akkumulátorai már az Audi autóiban vannak, az SK Innovations termékei a Volkswageneket hajtják, a Mercedesek a CATL akkumulátoraival mennek, a BMW-k pedig az EVE Power által gyártott akkumulátoroknak köszönhetik teljesítményüket.
Nagy Márton szerint az külön üdvözlendő, hogy a kínaiak döntően közvetlenül termelő tőkét hoznak, ami újabb fejlesztéseket von maga után. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a BRI (Belt and Road Initiative, Övezet és út kezdeményezés) keretében többek között a Budapest–Belgrád vasút mellett öt másik infrastrukturális projekt is folyamatban van, amelyekkel még jobban bekapcsolódunk majd a világ gazdasági vérkeringésébe, és a magyar szereplők közvetlenül tudnak nemzetközi piacaikhoz eljutni.
A tárcavezető Magyarország nagy sikerének tarja, hogy a Kelet és a Nyugat közötti globális gazdasági konfliktusnak a köztes, semleges övezetévé tudtunk válni, és ma hazánkba jönnek azok, akiknek beszűkültek a lehetőségeik. Miközben Szlovákiából és Csehországból a német tőke kivonul, addig hozzánk beáramlik.
Nagy Márton szerint az a sors jól időzített adománya, hogy most kerül hazánkra a sor az uniós elnökségben, olyan országként, amely sikereket ért el a gazdasági világok szétszakadásának megakadályozásáért. A magyar elnökség programjára is utalva pedig arról ír, hogy uniós szinten is mindenki azzal járna még jobban, ha a globális versenyben is újra egyre versenyképesebb uniós gazdaságot működtetnénk, és kialakítanánk az e-mobilitásra való áttérés valós életre reflektáló, reálisan megvalósítható, ideológiamentes európai stratégiáját.
A nemzetgazdasági miniszter szerint azt mindenkinek fel kell ismernie, hogy
az elektromos átállás meg fog történni, így a 2030-as években döntően elektromos autókat fognak gyártani az európai autóipar szereplői is.
Az elektromosautó-ipar lassulása is pont az átállás tervének hiányából fakad, miközben Kína vezető hatalommá vált a járműiparban.
A tárcavezető szerint a stratégiaalkotáshoz az is szükséges, hogy kimondjuk,
mára Európa elvesztette versenyképességét, a kontinens termelékenysége az amerikai és az ázsiai versenytársak mögött kullog,
miközben a nyugati politikusok többsége a valóságtól elszakadt ideológiai csatákba menekül. Bár a versenyképességi gondolkodás megjelent az iparpolitika terén, félő, hogy Európa egyszerűen az agresszív protekcionizmushoz nyúlna, tartva a versenytől.
Nagy Márton szerint az unió soros elnökeként bemutatjuk az elektromos autózást erősítő stratégiánkat, mely az elektromos autók iránti bizalom újraépítésétől a nagy ívű uniós támogatási programokig terjed. De annak része a szükséges infrastruktúra fejlesztése és a kutatás-fejlesztés gyorsabb, egyszerűbb támogatása.
A miniszter hozzáteszi, hogy a kereslet élénkítése tekintetében is van feladat, érdemes lehet akár több ezer eurós támogatást nyújtani az új elektromos autók vásárlásra, de a használt piacot is mielőbb lábra kell valahogyan állítani. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a nyugat-európai autóipari vállalatok mára úgy döntöttek, hogy a versenyképes Kínával együtt akarnak működni, hogy tanuljanak a kínai cégektől. Ezért fontos lenne elkerülni a Kína-ellenes európai büntetővámokat.
Nagy Márton szerint ugyanis Európa és Kína összekapcsolása kisegítheti a válságban lévő Európa autóiparát és gazdaságát is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.