Nem várt helyről kapott dicséretet az Orbán-kormány – vége a háborúnak?
Hosszú története van a kormány és Magyar Nemzeti Bank közötti konfliktusnak, amely a múltban nem volt mentes az egészen éles kirohanásoktól. Hol Matolcsy György jegybankelnök korholta korábbi beosztottját és alelnökét azóta nemzetgazdasági miniszter lett Nagy Mártont, mivel szerinte jelentős szakmai hibát vétett a nemzeti bankban töltött ideje alatt, ezért el kellett őt onnan távolítania, hol pedig a tárcavezető lőtt vissza azzal, hogy „hála Istennek” már nem a Matolcsy György a főnöke.
Persze a vitának volt kevésbé személyeskedő, inkább szakmai jellege is, ami a két intézmény eltérő mandátumából fakadóan érthető is, bár az utóbbi időben mintha ebből lett volna kevesebb.
Ilyen ritka alkalom volt, csak más előjellel, a keddi kamatdöntés és az azt követő sajtótájékoztató, ahol a jegybank alelnöke lényegében elismerte a kormányzat által védelmi hozzájárulásnak nevezett bevételnövelő intézkedések hatékonyságát.
A kormány július 8-án jelentette be, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetniük azoknak a multiknak, bankoknak és az energetikai cégeknek, amelyek extraprofitra tesznek szert a háborús időszakban, ebből pedig hozzávetőleg 400 milliárd forint pluszbefizetést vár az államkasszába. Amennyire gyorsan reagált a piac hirtelen forint gyengüléssel, olyannyira elfogadta az extraprofit adóról átkeresztelt kormányzati sarcot. A forint árfolyama azóta is stabilan 390-392 közötti tartományban mozog.
Talán ez is szerepet játszott abban, hogy Virág Barnabás a szokásos háttérbeszélgetésén azt mondta, a monetáris tanács megítélése szerint a hiánycsökkentő intézkedések támogatják a 2024-es 4,5 százalékos és 2025-re kitűzött 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycél elérését.
Úgy számolt, hogy idén a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések együttesen a GDP 0,6, míg jövőre főként a bevételnövelő lépések 0,7 százalékával javítják a büdzsé egyensúlyát.
Mindez azért nagy szó, korábban többször kritizálta az MNB a kormányt a fiskális fegyelem felborulása miatt. Matolcsy György emiatt három éves konszolidációs programot is javasolt az egyensúly helyreállítása érdekében.
Ezért kellett belenyúlni a költségvetésbe
A kormányzat által bejelentett összeg megegyezik azzal a kiigazítás mértékkel, amit az elemzők és a nemzetközi hitelminősítők is vártak, hogy a nyár folyamán meglép a kabinet. Tavaly óta ugyanis folyamatos elcsúszásban volt a költségvetés, egyrészt 2024-es bázisban volt óriási eltérés az 1000 milliárdos áfabevétel-kiesés miatt, másrészt az idei növekedést a gyenge európai konjunktúra miatt már a második hónap után lejjebb húzta a nemzetgazdasági minisztérium, ami érthető okokból a büdzsé számaira rányomta a bélyegét.
A 400 milliárdos csomaggal azonban az elemzők egyöntetű véleménye szerint is rendezte a költségvetés kérdését a kormány, az más kérdés, hogy szükség-e később nagyobb szerkezeti átalakításra, ami már csak azért is merül fel, mert júliusban szinte biztosan elindítja Magyarországgal szemben az unió a túlzottdeficit-eljárás, amelyben egy konszolidációs tervet kell bemutatnia a kormánynak az unió felé, hogyan tervezi lefaragni a hiányt. Mindez azonban nem érheti váratlanul a kabinetet, Orbán Viktor már az idei gazdasági évnyitón arról beszélt, hogy a kormány 3 év alatt, 2026-ra szorítaná le a 3 százalék alá a költségvetési hiány mértékét, egy évvel korábban, mint ahogyan az unió elvárja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.