Múlt héten szerdán kihirdették a ponthatárokat, ami ezúttal is okozott meglepetéseket. Megszokhattuk például, hogy többségében az állami térítéses szakokon húzzák meg a magasabb ponthatárokat, de előfordulhat, hogy néhány helyen pont fordítva alakul. Így történt ez idén is, de vajon miért?
A ponthatárok kihirdetését követően sokan tapasztalhatták, hogy az általuk megjelölt egyetemi szak államilag finanszírozott képzésére akár jóval kevesebb ponttal is be lehetett bejutni, mint ugyanezen szak önköltséges oktatására.
A legnagyobb különbséget, ahol 159 ponttal volt magasabb a ponthatár, a Debreceni Egyetem gépészmérnöki önköltséges képzésén lehetett találni, igaz, az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus szakán is 150 pont volt az eltérés,
de további egyetemi képzéseken is jókora volt a különbség:
Ahhoz, hogy megérthessük az elsőre szokatlan eredményt, meg kell tudnunk, hogyan működik a ponthatárszámító algoritmus – vél az Eduline. A ponthatár, mint ismert, a jelentkezők, a szakra felvehetők számától és a jelentkezők pontszámától függ. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy minél több és minél jobb eredményű diák jelentkezett egy szakra, annál magasabb lesz ott a ponthatár.
A felvételi algoritmus a pontszámuk alapján intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a jelentkezőket, és a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszámuk, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább.
Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „fért be” az adott képzésre.
Általában az önköltséges képzésekre alacsonyabb a ponthatár, így a többség azt a második vagy a valamilyen további helyre teszi tartalékként. Idén azonban összesen 2905 felvételiző jelölte meg az alap- vagy osztatlan képzés önköltséges formáját az első helyen. Ebben szerepet játszhatott az új, megváltozott pontszámítás vagy az új érettségi miatti bizonytalanság, és ez a közel 3000 diák biztosra akart menni. Ha azonban az első helyes önköltséges szakokra jelentkezőknek a várthoz képest jobban sikerült az érettségijük, és ráadásul ezek az önköltséges képzések kis kapacitásszámúak voltak, és például három-öt jelentkezővel már elindultak, akkor ezeken a szakokon megugrottak a ponthatárok.
A ponthatárok alakulását nagyon nehéz megjósolni, ezért a jelentkezési lista első helyén érdemes mindenképp állami ösztöndíjas képzést megjelölni, annak önköltséges változata csak a második helyen szerepeljen – javasolják a szakértők.
Ne maradjon le egy felvételiző se az állami ösztöndíjas képzésről azért, mert nem bízik magában, és meg sem jelöli a felvételin.
Annál is inkább, mivel egy képzés állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses párjának felvétele a listába nem számít extra jelentkezési helynek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.