BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ponthatár: egyes szakokon jóval könnyebb volt bejutni az ingyenes, mint a fizetett képzésre

A felsőoktatási felvételin időnként előfordul az a furcsa helyzet, hogy magasabb ponthatárt hirdet meg egy egyetem az önköltséges képzésére, mint az állami térítéses szakára. Néhol idén is egészen komoly különbségeket lehetett látni az önköltséges képzés javára. Mi okozza ezt az elsőre szokatlannak tűnő ponthatáreredményt?

Múlt héten szerdán kihirdették a ponthatárokat, ami ezúttal is okozott meglepetéseket. Megszokhattuk például, hogy többségében az állami térítéses szakokon húzzák meg a magasabb ponthatárokat, de előfordulhat, hogy néhány helyen pont fordítva alakul. Így történt ez idén is, de vajon miért?

ponthatár
A ponthatár a jelentkezők és a szakra felvehetők számától, valamint a jelentkezők pontszámától függ / Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ponthatárok meglepetésekkel

A ponthatárok kihirdetését követően sokan tapasztalhatták, hogy az általuk megjelölt egyetemi szak államilag finanszírozott képzésére akár jóval kevesebb ponttal is be lehetett bejutni, mint ugyanezen szak önköltséges oktatására. 

A legnagyobb különbséget, ahol 159 ponttal volt magasabb a ponthatár, a Debreceni Egyetem gépészmérnöki önköltséges képzésén lehetett találni, igaz, az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus szakán is 150 pont volt az eltérés, 

de további egyetemi képzéseken is jókora volt a különbség:

  • a DE gépészmérnöki képzésén az államilag finanszírozott oktatás ponthatára 255 pont volt, az önköltségesé 414, ahol, mint írtuk, 159 pont különbség volt,
  • az OE-AMK mérnökinformatikus szakán az állami 240 pont, az önköltséges 390 pont volt, ami 150 pontos differencia,
  • az OE-AMK műszakimenedzser-képzésén az állami finanszírozású ponthatár 228, az önköltségesé 377 pont volt, ez 149 pontos különbséget eredményezett,
  • a BGE gazdaságinformatikusi oktatásán az állami ponthatár 301, az önköltséges 378 pont volt, ami 77 pontnyi eltérés,
  • a BME energetikai mérnök szakán az állami térítésű képzés ponthatára 321, az önköltségesé 390 pont volt, ez 69 pont eltérést mutatott,
  • a BME fizika szakán az állami 391 pont, az önköltséges 420 pont volt, ez 29 pontos különbséget jelentett,
  • a PTE általános orvosi képzésén alig volt eltérés: az állami oktatás ponthatára 397 pont volt, míg az önköltségesé 400, ami csupán 3 ponttal tért el.

Mi okozza a sokszor jelentős különbséget?

Ahhoz, hogy megérthessük az elsőre szokatlan eredményt, meg kell tudnunk, hogyan működik a ponthatárszámító algoritmus – vél az Eduline. A ponthatár, mint ismert, a jelentkezők, a szakra felvehetők számától és a jelentkezők pontszámától függ. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy minél több és minél jobb eredményű diák jelentkezett egy szakra, annál magasabb lesz ott a ponthatár.

A felvételi algoritmus a pontszámuk alapján intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a jelentkezőket, és a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszámuk, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább. 

Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „fért be” az adott képzésre.

Mi a helyzet az önköltséges képzésekkel?

Általában az önköltséges képzésekre alacsonyabb a ponthatár, így a többség azt a második vagy a valamilyen további helyre teszi tartalékként. Idén azonban összesen 2905 felvételiző jelölte meg az alap- vagy osztatlan képzés önköltséges formáját az első helyen. Ebben szerepet játszhatott az új, megváltozott pontszámítás vagy az új érettségi miatti bizonytalanság, és ez a közel 3000 diák biztosra akart menni. Ha azonban az első helyes önköltséges szakokra jelentkezőknek a várthoz képest jobban sikerült az érettségijük, és ráadásul ezek az önköltséges képzések kis kapacitásszámúak voltak, és például három-öt jelentkezővel már elindultak, akkor ezeken a szakokon megugrottak a ponthatárok.

Mindenképpen érdemes jelentkezni az állami ösztöndíjas képzésre

A ponthatárok alakulását nagyon nehéz megjósolni, ezért a jelentkezési lista első helyén érdemes mindenképp állami ösztöndíjas képzést megjelölni, annak önköltséges változata csak a második helyen szerepeljen – javasolják a szakértők. 

Ne maradjon le egy felvételiző se az állami ösztöndíjas képzésről azért, mert nem bízik magában, és meg sem jelöli a felvételin. 

Annál is inkább, mivel egy képzés állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses párjának felvétele a listába nem számít extra jelentkezési helynek.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.