Hiába remekelt az építési ágazat, az ipar lerontotta a növekedést – a fogyasztás pedig nem dobott mentőövet
Magyarország bruttó hazai terméke a második negyedévben a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal az előzetes adatokat kedden.
Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.
Az év első fél évében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
Az ipar teljesítménye április–júniusban 2,4, azon belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését.
Az építőipar hozzáadott értéke 6,2 százalékkal meghaladta, a mezőgazdaságé (az aszály következtében) 5,2 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakának adatait.
A szálláshely-szolgáltatások súlya nőtt
A második negyedévi 1,5 százalékos növekedéshez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,4 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,4 százalékponttal), valamint az építőipar (0,3 százalékponttal). A mezőgazdaság teljesítménye 0,2, az iparé 0,5 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (7,2 százalék) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 6,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 4,7, az információ és kommunkációé 3,3 százalékkal nőtt. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 3,2, az oktatásé 3,0, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé és az ingatlanügyleteké egyaránt 2,8, a kereskedelemé 2,0 százalékkal növekedett.
A fogyasztás 2,7 százalékkal nőtt
A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban emelkedett: a tartós termékek esetében 9,1, a féltartósok esetében 2,0, a nem tartósok esetében 4,3, a szolgáltatások esetében 3,6 százalékkal.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,7 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben 15,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent, az utóbbié erős mértékben.
A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás esetében az átlagnál nagyobb mértékben visszaesett, az ingatlanügyletek esetében bővült a fejlesztések volumene.
Az import jobban csökkent, mint az export
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1640 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (3,2 százalék) csökkent, mint az exporté (1,8 százalék). A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 4,9, a kivitel 3,3 százalékkal kisebb lett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 4,6, importja ennél nagyobb mértékben, 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,0 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.
Kulcskérdés a német növekedés
Ha a német gazdaság problémái nem oldódnak meg, az a magyar növekedést is nagymértékben negatívan befolyásolná – erről beszélt a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó adásában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint meg kell tanulnunk úgy növekedni, hogy a német gazdaságra kevésbé számíthatunk. Hiába erőtlen a hazai fogyasztás, még mindig ez az egyetlen, ami a növekedést húzza.
A kormány egy gazdasági programot dolgoz ki a növekedés ösztönzése érdekében, amelynek jótékony hatásai és költségei is jövőre jelentkeznének. A szeptemberi kormányülésen várhatóan elő is terjesztik a terveket. A kormányzati kommunikáció alapján feltételezhető, hogy az akcióterv intézkedéseit abban az esetben vezetik be, ha úgynevezett békeköltségvetést sikerül készíteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.