Az elmúlt hetekben újra napirendre, és ezzel együtt a közbeszédbe került az Airbnb szabályozásának témaköre. Ennek kapcsán készített átfogó, reprezentatív felmérést a rövid távú lakáskiadás megítéléséről, hatásairól és az esetleges szabályozások szükségességéről a Medián intézet. Az ebben a témában Magyarországon most először elkészített közvélemény-kutatás főleg azoknak a belső kerületeknek (V., VI., VII., VIII. és IX.) lakosságát kérdezte, ahol az ilyen típusú lakások nagy számban jelen vannak.
A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy
a belső kerületek lakosságának csupán egy szűk, 12 százalékos kisebbsége, vagyis minden nyolcadik ember támogatná az Airbnb-lakások tiltását.
Bár a többség (60 százalék) szavazna arra, hogy szigorítsák a rövid távú lakáskiadás működését, de a tiltást nem támogatná. A válaszadók 21 százaléka szerint minden maradjon a régiben.
Az egyes kerületek között azonban jókora különbségek vannak. Nem meglepő módon a Terézvárosiak a legszigorúbbak, itt ugyanis intenzív kampány folyt a szavazással egy időben mindkét oldalon, és a kerület polgármestere is a tiltás mellett foglalt állást. A teljes tiltást a lakosok 21 százaléka szeretné, 57 százalék valamilyen szigorítást látna jónak, 19 százalék pedig nem változtatna a jelenlegi helyzeten.
Az Airbnb a főváros VII. kerületében a legelterjedtebb. Itt a kerületek átlagát meghaladó mértékben (62 százalék) támogatnák azt a lakosok, hogy maradjon az Airbnb, de azért szigorítsák a működésüket, 17 százalék voksolna arra, hogy minden maradjon úgy, ahogy van, és 13 százalék akarna teljes tiltást.
A VIII. és IX. kerületieknek csupán 10 százalék alatti része szeretne tiltást, a többség azt szeretné, hogy működhessen az Airbnb, de szigorúbb keretek között. A VIII. kerületben 21 százalék, a IX. kerületben pedig 25 százalék szerint jó a mostani gyakorlat.
Az V. kerületben a tiltáspártiak aránya 17 százalék, és 25 százalék szeretné, hogy maradjon minden úgy, ahogy van. Itt a szavazók 50 százaléka preferálná a szigorúbb keretek között való további működést.
Budapest VI. kerületében nemrég egy olyan szavazás zajlott, amely egy éles választás elé állította a kerületieket. Arról kérdezték őket, hogy egyetértenek-e az Airbnb teljes tiltásával. Itt csak két opció volt:
A két héten át zajló szavazáson, amelyen a kerületiek kevesebb mint negyede vett részt (az ügydöntőnek hirdetett szavazáson nem volt érvényességi küszöb) egy hajszállal a tiltáspártiak kerekedtek felül. A Medián kutatása ebben a formában is feltette a kérdést, hogy megállapítható legyen, így milyen eredmények születnének.
A VI. kerületben így is szoros volt a küzdelem. Bár az eredmény ezúttal is nagyon kiegyenlített, azonban jóval nagyobb (3 százalék helyett 9 százalék) volt azok aránya is, akik nem tudtak vagy akartak dönteni, mint amikor még a szigorítás is lehetséges opció volt, amit a VI. kerületiek nagy része jobban preferálna a tiltás helyett.
A Terézvárosiak összességében lényegesen szigorúbbak voltak a többi kerületnél. Minden más vizsgált kerületben lényegesen többen voltak azok, akik azt szeretnék, hogy inkább maradjon az Airbnb, akkor is, ha az opciók között szigorítás nem szerepel. Az V., VIII. és IX. kerületben 60 százalék feletti volt az arányuk, míg a VII. kerületben 54 százalék.
Az összes belső kerület átlagában 58 százalék szavazna úgy, hogy maradjon az Airbnb szigorítás nélkül is, és 34 százalék támogatná a tiltást,
ebben az esetben.
A Medián kutatása 16-féle lakókörnyezeti problémáról kérdezte meg a belső kerületekben lakókat. A problémák egy része szorosan, egy része távolabbról, egy része pedig egyáltalán nem kapcsolódik a rövid távú lakáskiadáshoz, és a problémák között szerepelt az is, hogy „túl sok lakást adnak ki rövid távra, túl sok az Airbnb-s lakás”. Ez lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy az Airbnb típusú lakások üzemelése mennyire jelent problémát a lakosok számára, más, tipikusan felmerülő lakókörnyezeti problémákhoz képest. (A véleményeket egy százfokú skálán elemezték, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki szerint nagyon nagy probléma, a 0 pedig azt jelenti, hogy senki nem gondolja azt, hogy ezek bármilyen problémát jelentenének.)
A 16 probléma közül azt, hogy túl sok lakást adnak ki rövid távra, túl sok az Airbnb-s lakás, a VI. kerületi lakók átlagosan a 10., a belső kerületek lakói pedig a 11. legsúlyosabb problémaként értékelték, mindkét esetben kevesebb mint 50 ponttal.
Ezzel szemben a legsúlyosabb probléma egy rövid távú lakáskiadástól teljesen független ügy lett (átlagosan 77 ponttal mindkét csoportban), a város, az utcák és az épületek nyári felforrósodása. A lakók több mint fele szerint ez nagyon nagy probléma.
A legfontosabbak között nem szerepelnek az Airbnb típusú lakáskiadáshoz igazán szorosan kapcsolódó, és érvként használt városi problémák. A lakáskiadások megjelenéséhez kötött kérdések közül azt ítélték meg legsúlyosabbnak a lakosok, hogy nehéz lakáscéllal bérelhető lakást találni (az összes probléma rangsorában a 8. helyen szerepel). Azonban itt is magas azoknak az aránya, akik nem tudták eldönteni, hogy ez mennyire jelent problémát, közel egyharmaduk nem válaszolt.
A helyi lakosok az összes belső kerület átlagában többségében nem tartják problémának, hogy túl sok a turista, vagy hogy emiatt a közeli boltok drágábbak, netán hogy túl nagy a vendéglátó teraszokról, bulikból származó zaj. Ebben a tekintetben is a VI. kerületiek szigorúbbak egy kicsit az átlagnál, de ez még itt is a sereghajtók között volt a problémarangsorban.
A lakosok túlnyomó többségét – a már említett nyári felforrósodás mellett – inkább az olyan jelenségek bosszantják, amelyeket hagyományosan a belső kerületekhez szokás kötni: koszosak az utcák, sok a parkoló autó, rossz a levegő minősége, rossz állapotban vannak a házak.
Az pedig az összes belső kerület átlagában a 4., csak a VI. kerületet vizsgálva pedig a 7. legsúlyosabbnak ítélt probléma volt a lakók körében, hogy az önkormányzatnak nincs elég pénze.
Beintett a szakma az Airbnb betiltása ügyében
Egységesen elutasítja a rövid távú lakáskiadás teljes betiltását Budapesten huszonhat szakmai szervezet, amelyek közös álláspontot tettek közzé: az új engedélyek kiadására moratóriumot hirdetnének 2026 januárjáig, miközben átfogó elemzés készülne a szálláshelypiacról, azon belül konkrétan a sharing economy modellben működő szálláshelyek szegmenséről a további szabályozás érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.