késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hiába drágábbak, hamar elkapkodják az energiahatékony ingatlanokat
Két régióban, valamint a családi és társasházak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója,Tóth Csaba az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait. Elmondta, hogy az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltak.
A felmérés az év első fél évében az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakértő elmondta, hogy
- a családi házak fajlagos hővesztesége idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, az 1,12-os átlagérték 0,95 watt per köbméterre csökkent,
- az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték,
- míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 watt per köbméter átlaga a tavalyi 0,44 watt per köbméterhez képest javuló értéknek számít.
Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, és a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvíz-használata alapján zajlott. A fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz mennyire korszerű maga a szerkezet.
Régiós összevetésben a legkedvezőbb mutatókkal idén is a nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok rendelkeznek, mindkét országrészben javulást mért az ingatlanközvetítő vállalat az összesített energetikai jellemzők és a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja, hogy a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző fél évben eladottakhoz képest.
A legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az átlagos fajlagos hőveszteség tényezője és az összesített energetikai jellemzők terén. Egy évvel korábban még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.
A mutató értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. Ugyanakkor a főváros belső kerületeiben romlott a helyzet, a tavalyi második fél évben mért 99,8 százalékos érték az idei első fél évre 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.
Tóth Csaba kiemelte, hogy minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Amennyiben a geometriai adottság még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz.
Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál.
A szakértő hozzátette, hogy minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerházegység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Azonban a hőveszteséget nemcsak az elhelyezkedés, hanem a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.
Szintén hatalmas jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült ingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, és ez az árazásra is kihat. A korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba.
Ezenkívül természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.
Lakástakarék-választás: rugalmasság vagy nagyobb hozam, esetleg mindkettő?
Sokatmondó eredménnyel zárult az a felmérés, amelyben az utóbbi időben lakás-takarékpénztári számlát indított előtakarékoskodókat kérdezték arról, hogy ha most választhatnának a régi jól bevált, sikeres változat vagy a most kapható legújabb konstrukciók közül, mi mellett döntenének. A kutatás apropója az a közelmúltban felröppent hír volt, hogy újraindulhatnak az állami támogatású lakáscélú megtakarítások.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.