Ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3–6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló Új gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el. Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása – amit az Airbnb-k eltrjedése megnehezített –, hiszen az otthonteremtés generációkon átívelően a legfontosabb öngondoskodási kérdés, ami elengedhetetlen a fiatalok boldogulása és a családok jóléte szempontjából – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői közleményében.

SZB20170726_8337
Airbnb — Az Airbnb szigorítása is része a kormány Új gazdaságpolitikai akciótervének / Fotó: Mediaworks

A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára, azonban máig – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért.

A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását, az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése a mai napon kezdődik meg.

A törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően

a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve hét éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi, rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.
A javaslat mindemellett kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.

Airbnb-tiltással a lakhatási válság ellen

Megállapítható, hogy Budapest lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban lévő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer él hosszú távú bérletben, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.

Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú, rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jócskán elterjedt az elmúlt években, jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek. Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is nagymértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti és ingatlanpiacáról.

Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a koronavírus-járvány óta több mint 40 százalékkal emelkedtek.

Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületeiben.

Bár a súlyos budapesti lakhatási válság megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. Az önkormányzatok tétlenkedése csak súlyosbította a válsághelyzetet, ezért a fővárosi Fidesz javaslatára, vele együttműködve kell a kormányzatnak a családok érdekében beavatkoznia, és megfelelő megoldásokat találnia.

Önálló rendőrörs a bulinegyedben, Airbnb-szabályozás, magánszálláshelyek hasznosítása – itt van a kormány nagy turisztikai akcióterve

Budapesten moratóriumban és adóemelésben gondolkodik a kormány – ezt mondta a rövid távú lakáskiadás, az Airbnb szabályozásáról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A szaktárca konzultatív szervezeteként működő Turisztikai Tanácsadó Testület egy 14 plusz 2 pontból álló turisztikai deregulációs programot dolgozott ki.