Felülvizsgálat. A munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésről szóló döntés tervezete olyan munkáltatói intézkedés, amelyet a munkáltató köteles a nála képviseletet létrehozó szakszervezettel előzetesen véleményeztetni – emelte ki a Legfelsőbb Bíróság a következő perben.
Az érintett érdek-képviseleti szerv kifogást nyújtott be a munkáltatóhoz, mert az nagyarányú, 20 százalékos létszámcsökkentésről határozott anélkül, hogy a szakszervezet véleményét beszerezte volna. Ezzel súlyosan megsértette a felek közötti együttműködési megállapodást. A szakszervezet, mivel nem kapta meg a döntést, kifogásában nem tudta pontosan megjelölni azt. Mivel a kifogással kapcsolatos egyeztetés nem vezetett eredményre, a munkaügyi bírósághoz fordult.
Az igazságszolgáltató fórum azonban elutasította a keresetet. Határozatát azzal indokolta, hogy a kifogásból és az egyeztetési jegyzőkönyvből nem tűnik ki, a szakszervezet pontosan milyen munkáltatói döntés véleményezésének az elmaradását sérelmezi. Az érdek-képviseleti szerv által utóbb csatolt ominózus igazgatósági döntést nem fogadta el a kifogás tárgyának. Részletesen kifejtette: a kifogás tárgya utóbb, a bírósági eljárásban nem jelölhető meg. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A szakszervezet az LB-hez benyújtott felülvizsgálati kérelmében előadta: a munkáltató nem adta át képviselőjének a vitatott döntést, így ez a bizonyíték a cég felróható magatartása miatt nem volt a birtokában a kifogás benyújtásakor.
Az LB alaposnak találta az érveket. Hangsúlyozta: a munkáltató köteles a szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét, így különösen az átszervezésre, átalakításra, privatizálásra, korszerűsítésre vonatkozó elképzeléseket. A nagyarányú létszámcsökkentés is a véleményeztetési kötelezettségek körébe tartozik. A munkáltató jogsértő módon ennek nem tett eleget. A szakszervezet képviselőjének nem adta át a kifogásolt döntés tervezetét, így annak konkrét, pontos megnevezése sem követelhető attól a féltől, akinek terhére a mulasztás történt. Az ominózus döntés tartalmának megjelölése esetén azonban – miként az adott ügyben – a tervezet pontos megnevezése nélkül is azonosítható, a kifogás mire irányult.
Az LB ezért – megállapítva a munkáltató jogsértő mulasztását – megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét. KK
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.