Kötelező lett volna az egyeztetés

Felülvizsgálat. A munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésről szóló döntés tervezete olyan munkáltatói intézkedés, amelyet a munkáltató köteles a nála képviseletet létrehozó szakszervezettel előzetesen véleményeztetni – emelte ki a Legfelsőbb Bíróság a következő perben.
Az érintett érdek-képviseleti szerv kifogást nyújtott be a munkáltatóhoz, mert az nagyarányú, 20 százalékos létszámcsökkentésről határozott anélkül, hogy a szakszervezet véleményét beszerezte volna. Ezzel súlyosan megsértette a felek közötti együttműködési megállapodást. A szakszervezet, mivel nem kapta meg a döntést, kifogásában nem tudta pontosan megjelölni azt. Mivel a kifogással kapcsolatos egyeztetés nem vezetett eredményre, a munkaügyi bírósághoz fordult.
Az igazságszolgáltató fórum azonban elutasította a keresetet. Határozatát azzal indokolta, hogy a kifogásból és az egyeztetési jegyzőkönyvből nem tűnik ki, a szakszervezet pontosan milyen munkáltatói döntés véleményezésének az elmaradását sérelmezi. Az érdek-képviseleti szerv által utóbb csatolt ominózus igazgatósági döntést nem fogadta el a kifogás tárgyának. Részletesen kifejtette: a kifogás tárgya utóbb, a bírósági eljárásban nem jelölhető meg. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A szakszervezet az LB-hez benyújtott felülvizsgálati kérelmében előadta: a munkáltató nem adta át képviselőjének a vitatott döntést, így ez a bizonyíték a cég felróható magatartása miatt nem volt a birtokában a kifogás benyújtásakor.
Az LB alaposnak találta az érveket. Hangsúlyozta: a munkáltató köteles a szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét, így különösen az átszervezésre, átalakításra, privatizálásra, korszerűsítésre vonatkozó elképzeléseket. A nagyarányú létszámcsökkentés is a véleményeztetési kötelezettségek körébe tartozik. A munkáltató jogsértő módon ennek nem tett eleget. A szakszervezet képviselőjének nem adta át a kifogásolt döntés tervezetét, így annak konkrét, pontos megnevezése sem követelhető attól a féltől, akinek terhére a mulasztás történt. Az ominózus döntés tartalmának megjelölése esetén azonban – miként az adott ügyben – a tervezet pontos megnevezése nélkül is azonosítható, a kifogás mire irányult.
Az LB ezért – megállapítva a munkáltató jogsértő mulasztását – megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét. KK