Büntetőadó berlini módra

Nagy csalódást okozott német üzleti körökben a 2008-tól hatályba lépő adóreform készülőben lévő végrehajtási rendelete. A berlini nagykoalíció által korábban elfogadott adóreformcsomagban az szerepelt, hogy a jövőben a valamely tevékenységi körüket külföldre telepítő német vállalatokat extra adóval büntetik. A még formálódó, ám fő vonalaiban most nyilvánosságra került rendelettervezet a felháborodott gazdasági szereplők szerint még a törvény szövegén is messze túltesz.

Peer Steinbrück szövetségi pénzügyminiszter indoklása szerint az új szabályozással azt szeretnék megakadályozni, hogy a Németországban adókedvezménnyel támogatott kutatás-fejlesztés eredményeit a cégek külföldi termelőegységeiknél hasznosítsák, és az ott keletkező nyereségből csak a befogadó országnak jusson adóbevétel. Ezért a külföldi leány várható profitjából adót kell fizetni a jövőben a német államnak.

A vállalatok szerint viszont egy ilyen szabályozás óhatatlanul kettős adóztatáshoz fog vezetni, hiszen egyetlen másik államtól sem lehet elvárni, hogy lemondjon az őt megillető adóbevételről Németország javára. Ráadásul a most nyilvánosságra került rendelettervezet az eredeti jogszabálynál is több esetre terjesztené ki a büntetőadót, hiszen nemcsak a külföldre telepített, korábban Németországban működő egységek, hanem az újonnan alapított leányvállalatok után is kivetné azt – idézi a szakmai szervezetek kifogásait a Handelsblatt.

A német gyáriparosok szövetségének (BDI) a Világgazdaság birtokába jutott hivatalos állásfoglalása leszögezi, hogy a nem realizált, csupán várható nyereség megadóztatása sem a német, sem a nemzetközi adójogi alapelvekkel nem összeegyeztethető. Egy ilyen német „különutas” intézkedés várhatóan megingatná az adóköteles cégek jogbiztonságba vetett bizalmát, s bonyolult jogviták sorozatát váltaná ki a leányvállalatok és a befogadó országok között. E viták kimenetele rendkívül bizonytalan, így az érintett cégek várhatóan folyamatosan kettős adóztatásnak lesznek kitéve – érvel a BDI.

A szövetség által vizionált nemzetközi adóügyi konfliktusok hazánkat is komolyan érintenék, hiszen Németország a legnagyobb befektető Magyarországon: tavaly év végén a 62,1 milliárd eurónyi teljes külföldi működőtőke-állományból 13 milliárdnyi származott onnan. Az itt tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok már több mint 200 ezer főt foglalkoztatnak, tevékenységük a gazdaság valamenynyi területére kiterjed. Jelentős befektetések valósultak meg a közúti járművek előállításában, a gépgyártásban, az elektronikában, az elektrotechnikában, a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban. JK–NVZs