Magyar kvóta Japánnak

Japán szén-dioxid-kibocsátási kvótát vásárolna Magyarországtól – értesült a Financial Times. A lap szerint az ügylet miatt várhatóan komoly bírálat éri majd a más kelet-európai országokkal is hasonló megállapodásra törekvő Japánt, ugyanis a felesleges kvótákkal rendelkező országoktól történő vásárlás valójában nem eredményez emissziócsökkenést.

Számítások szerint az ázsiai ország a világ legnagyobb emiszszióskvóta-vásárlójává léphet elő, miután Kiotóban vállalta, hogy 2012-re az 1990-es évhez képest hat százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, azonban az emisszió mértéke jelenleg nyolc százalékkal meghaladja a referenciaszintet. Japán Magyarországon kívül hasonló megállapodásokat tervez Lengyel- és Csehországgal is – írja a brit lap tokiói kormányzati forrásokra hivatkozva.

A közép- és kelet-európai országok azért rendelkeznek felesleges kibocsátási kvótákkal (assigned amount units – AAU), mert a kiotói jegyzőkönyvben vállalt emissziócsökkentési kötelezettségüket az 1990-es bázisévhez mérik, azonban azóta az egykori szocialista nagyipar jelentős leépítésen ment keresztül, így jelenleg az emissziós szintjük jóval kevesebb, mint 1990-ben volt. A jegyzőkönyv szerint ha egy ország értékesíti kvótafeleslegét, akkor a bevételből köteles környezetvédelmi, elsősorban kibocsátáscsökkentő beruházásokat finanszírozni.

A kiotói jegyzőkönyv emellett az úgynevezett együttes végrehajtási mechanizmus keretében hitelesített kibocsátáscsökkentési egységek (certified emission reduction – CER) vásárlására is lehetőséget ad. E megoldás lényege, hogy ha egy cég külföldön beruház egy olyan projektbe, melynek eredményeként kibocsátáscsökkenés jön létre, akkor ennek a csökkentésnek egy részét „hazaviheti”, tehát otthon ennyivel több üvegházhatású gázt bocsáthat ki. Magyarországon 2002 óta van lehetőség ilyen, úgynevezett együttes végrehajtási projektek befogadására. Az engedélyezéséhez szükséges jóváhagyó nyilatkozatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adhatja ki, míg magukat a projekteket államközi megállapodásokban rögzítik. A zöldtárca tájékoztatása szerint 15 projektet hagytak jóvá, ezek keretében holland, japán, osztrák, francia és kanadai cégek indítanak (részben már indítottak) hazánkban emissziócsökkentési beruházásokat. A beruházások éves szinten 10,934 millió kibocsátási egységgel (tonnával) csökkentik az üvegházhatású gázok magyarországi kibocsátását.

Tokió számára a felesleges kibocsátási jogok (AAU) megvásárlása olcsóbb, mint ha tényleges emissziócsökkenést eredményező projektekbe ruházna be külföldön, és ezzel CER-kvótákhoz jutna. Az AAU-k árfolyamát lenyomja, hogy szakértői becslések szerint a kelet-közép-európai térség többlete összesen 4,5–6,7 milliárd egység, miközben a potenciális vásárlók (Japán, Ausztria, Nagy-Britannia, Finn-, Olasz-, Spanyolország, Hollandia) kereslete nem haladja meg a 2,0–4,8 milliárd egységet. NIG–TarG