A széles sáv motorja

2009 első negyedévében szinte pontosan ugyanannyian választották a mobilinternetet, mint a vezetékes széles sávú előfizetést. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) adatai alapján a három mobilszolgáltatónál január eleje és március vége között több mint 43 ezren fizettek elő valamilyen internetes csomagra, s ugyanezen idő alatt csupán alig valamivel többen döntöttek vezetékes megoldások mellett (DSL: 9,1 ezer, kábel: 37,1 ezer). A számokból jól látszik, hogy a mobilinternet vált a széles sávú penetráció növekedésének motorjává.

Érdemes megvizsgálni a széles sávú technológiák éves növekedési ütemét is. 2008-ban a DSL-hozzáférés 5, a kábeles 25, a mobilinternet pedig 173 százalékkal bővült. A százalékos adatoknál gyakran felmerül, hogy a különböző bázisok miatt nem reális az összevetés. Esetünkben azonban a nominális összehasonlítás is jól bizonyítja, az internetezés területén is vége a vezetékes uralomnak: 250 ezerrel több mobil-előfizetés volt 2008. év végén, mint egy évvel korábban, míg a vezetékes (DSL + kábel) együttvéve 217 ezerrel nőtt.

Ráadásul nem átmeneti jelenségről van szó, hanem tartós tendenciáról. Bár a bővülés üteme minden technológia esetén lassulni fog, a mobilinternet 2009-ben is 100 százalékot meghaladó ütemben nő majd, s ezzel az idén, de legkésőbb jövőre a legelterjedtebb internet-hozzáféréssé válik.

Ez a verseny persze nemcsak egymás ellen, hanem mindenekelőtt valamiért folyik. Jóllehet büszkeséggel tölt el, hogy nem egészen két év alatt a mobilinternet a vezetékes teljes értékű alternatívájává vált, de itt ennél sokkal többről van szó. 2009 első negyedévében Magyarországon már minden ötödik széles sávú előfizetés mobiltechnológiájú volt, a 100 lakosra jutó összes DSL-, kábel- és mobil-szélessávú hozzáférés penetrációja pedig elérte a 19,1 százalékot. Bár még így is jelentős az elmaradásunk az EU 26,9 százalékos átlagától, a növekedés üteme azonban bizakodásra adhat okot. Kitekintve az európai tendenciákra, jellemzően azon országokban növekszik gyorsabban a mobilinternet, ahol a vezetékes széles sávú megoldások elérhetősége alacsonyabb, vagy azok ára relatíve magas.

Van azonban egy másik dimenzió is a vezetékes-mobil versenyben, ez elsősorban Kelet-Közép-Európa államaiban, például hazánkban figyelhető meg. Ezen országokban a széles sávú penetráció dinamikus növekedési szakában jelentek meg a mobilinternet-ajánlatok, amelyek mind árban, mind a szolgáltatás minőségében kielégítették a felhasználók többségének igényeit. Jellemzően ezen országokban nagyobb arányban választják kizárólagos kapcsolatként a mobilinternetet, mint Európa nyugati államaiban.

Fontos azonban leszögezni: az internetpenetráció bővítése nem cél, hanem eszköz. Eszköz arra, hogy az ország növelni tudja versenyképességét a globalizált világban, hogy a magyar diákok, a magyar munkavállalók és rajtuk keresztül a magyarországi cégek eséllyel vegyék fel a küzdelmet versenytársaikkal. S ebből az aspektusból a mobilinternet óriási lehetőségeket rejt az ország számára, hiszen az új innovációk révén elérhetővé teszi az internetet a kisebb településeken és a ritkábban lakott terülteken. Jelenleg ugyan Magyarországon az 1800 MHz-es frekvenciát, azaz a 3G-s hálózatot használják a szolgáltatók az adattovábbításra, de napirenden van a 900 és 450 MHz-es hálózatok újbóli használatbavétele az internet szolgáltatására. Ennek legfőbb előnye, hogy az adótornyokat egymástól távolabbra is elegendő elhelyezni, így jelentős költségek takaríthatók meg.

Ma Magyarországon konszenzus van abban, hogy az internet terjesztése kulcskérdés. Nem kell sok ahhoz, hogy abban is konszenzus alakuljon ki, hogy ez a mobilmegoldásokkal érhető el a leggyorsabban, a leghatékonyabban és ezért a legolcsóbban.

A szerző a Vodafone Magyarország vezérigazgatója