A választásokhoz közeledve a Fidesz politikusainak és szakértőinek nyilatkozatai egyre inkább azt jelzik: a Bajnai-kormány és a Fidesz gazdaságpolitikája között nincsenek rendszerszintű különbségek.
A Fidesz egyszerre igyekszik kitapogatni és tágítani saját gazdasági és politikai mozgásterét, megnyugtatni a befektetőket és felkészíteni a választókat a következő kormányzati ciklus népszerűtlenebb intézkedéseire.
Az ellenzéki párt kormányra kerülése esetén szimbolikus intézkedésekkel (ingatlanadó eltörlése, családtámogatási rendszer visszaállítása) kíván új korszakot nyitni, a jelenlegitől gyökeresen eltérő gazdaság- és főleg fiskális politikára azonban kormányzása első éveiben nem lesz lehetősége. A nemzetközi intézmények és a piacok elvárásai ugyanis a jövőben is kikényszerítik majd a költségvetési szigort. A párt költekezési ígéretei ellenére a Fidesz kormányon nem kezdhet féktelen osztogatásba és vonhatja majd vissza a Bajnai-kormány minden intézkedését, és ez nem is állna érdekében.
A Fidesz számára a piaci igényeknek megfelelő gazdaságpolitikát a jövőben leginkább saját korábbi reformellenes retorikája, illetve a Jobbik szociális populizmusa nehezítik majd meg.
Segítheti ugyanakkor a Fideszt, hogy a választások után az elmúlt időszak elhibázott gazdaságpolitikájára és a korrupcióra hivatkozva halaszthatja el a népszerű intézkedéseket, kormányzása második felében pedig a gazdasági növekedés politikai támogatottsággá konvertálható.
Továbbra sem eldöntött ugyanakkor, hogy a párton belül a fegyelmezett költségvetési politikát képviselő, Varga Mihály körül csoportosuló irányvonal, vagy pedig a kiadásnöveléssel járó növekedésorientált modellt preferáló Matolcsy György irányítja majd a gazdaság- és pénzügypolitikát. A két irányzat ugyanakkor a nyilvánosságban nem különül el: Varga – Matolcsyval összhangban – az utóbbi időszakban rendszerint amellett érvel, hogy a gazdasági növekedés beindítása előrébbvaló az egyensúlyteremtésnél .
Óvatos közeledés a kormányzáshoz
Lapozzon!
A Fidesz (és annak elnöke) a kormányzás lehetőségének közelebb kerültével rendszeresen fogalmaz meg olyan üzeneteket (jellemzően gazdasági lapokban), amelyek jelentősen eltérnek a kormánnyal szemben általában alkalmazott, a megszorító intézkedéseket és a szerkezeti átalakításokat bíráló retorikától.
A 2006-os önkormányzati választásokat követően, a Gyurcsány Ferenc elleni bizalmi szavazás napján Orbán Viktor egy lapinterjúban kijelentette: „Megszorításokra valóban szükség lesz”. 2008 nyarán, a kormánykoalíció felbomlását követő politikai instabilitás közepette szivárogtak ki a Fidesz elnökének a nyugdíjak „befagyasztásáról”, az infrastrukturális fejlesztések leállításáról és a jelentős megszorításokról szóló mondatai.
A kormányoldal jelentős vereségét hozó júniusi EP-választást követően Orbán Viktor a Reutersnek adott nyilatkozatában arra utalt: a gazdaság rosszabb állapotban lesz, amikor a Fidesz átveszi a kormányzást 2010-ben, ezért elengedhetetlen lesz az IMF-hitel újbóli felvétele.
Orbán Viktor üzenetei a gazdasági szereplők számára
2006. október 6., a Gyurcsány Ferenc elleni bizalmatlansági indítvány napján
„Meg kell érteni, rendkívüli helyzet van, a válságkezelés, a deficit lefaragása – a szükséges reformok beindításával párhuzamosan – most mindennél fontosabb (…) Kétségtelenül szükség lesz megszorításokra”.
2008. november 11. A Fidesz felszólítja a jegybankot, illetve a kormányt a jegybanki alapkamat azonnali és radikális csökkentésére. A növekedéshez 6 százalékos alapkamatra lenne szükség.
Figyelőnet, 2008. november 11.
2009. június 11., a jelentős Fidesz-győzelmet hozó EP-választást követően 2010-ben „az új kormány és az ország egyaránt nagyon nehéz helyzetben találja majd magát. Addigra elfogy ez a pénz, emiatt pedig új megállapodásra lesz szükségünk az IMF-fel." „Nem mondom azt, hogy lehetetlen, de nagyon valószínűtlen", hogy 2014-ig be lehet vezetni Magyarországon az eurót.
A Fidesz elnöke mellett a párt több szakpolitikusa is tett olyan nyilatkozatokat, melyek arra utalnak, hogy a Fidesz kormányzása nem jelentene éles fordulatot a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájához képest. Varga Mihály például úgy nyilatkozott a közelmúltban: a kormány adóintézkedéseinek irányát és a módszereket helyesnek tartja, csak éppen az intézkedések mértékét kevesli . Míg korábban jellemző volt, hogy a Fidesz politikusai a kormány intézkedéseinek általános visszavonásáról beszéltek, az utóbbi időben csak egy-két intézkedés (főleg a családtámogatások és a vagyonadó) eltörléséről beszélnek, és ezen felül csak általánosságban fogalmazzák meg az új gazdaságpolitika igényét, míg a korábban védelmezett 13. havi nyugdíj visszaadásától már kategorikusan elzárkóznak .
Jelentős koncepcionális eltérés fedezhető fel ugyanakkor a jelenlegi kormány és a kormányzásra készülő Fidesz gazdaságpolitikai elképzelései között a fiskális fegyelem (és ezzel összefüggésben az euróbevezetés kérdése) dimenziójában. Míg a kormány prioritásnak továbbra is a költségvetési szigort tekinti, a Fidesz több politikusa (főleg Matolcsy György, Orbán Viktor) is azt hangoztatja: a költségvetési egyensúly helyreállítását és az euróbevezetést meg kell előznie a „gazdaság beindításának”. A Fidesz elnöke egyenesen úgy fogalmazott: a hiányt akár az EU átlagos szintjére (várhatóan 6-7 százalék) is fel lehetne emelni. E célkitűzés erős ellentmondásban van a Fidesz korábbi, euróbevezetést sürgető, illetve a közelmúltban is hangoztatott, az államadósság csökkentését szorgalmazó álláspontjával, ugyanakkor az utóbbi időben makacs következetességgel jelenik meg a Fidesz-politikusok megszólalásaiban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.