"Gazdasági hullaként feküdnénk Európa sztrádáján" a konvergenciaprogram nélkül

A pártelnök-asszony szerint Magyarország egy másik ország lett a szocialisták (és a szabaddemokraták) hét és fél éves kormányzása után. Lendvai "valóságos életforma-forradalomnak" nevezte az átalakulást.

"Százezernyi órát spórolnak meg a megépült autópályán utazók, a gáztározóval pedig megteremtődött egyfajta energiabiztonság. Nem visznek el senkit sorkatonának, egymillió ember költözött új lakásba, félmillióval több a személygépkocsi. Kormányzásunk kezdetekor még harmincnyolcezer volt az átlag nyugdíj, ma, minden baj ellenére, nyolcvanezer felett van. Rosszat is tesz, aki egyfolytában azt mondja, hogy az elmúlt évek kidobott idő csupán. Egy kormány csetlik-botlik, mi is sokat hibáztunk. De ezalatt mégis egy egész nemzet teljesítménye épült be a közösbe. Ezt bűn volna elhordani, újra gödröket teremteni. A Nemzeti Színházzal meg lehetett csinálni. Ásni egy gödröt és mindent felszedni, ami előtte történt" - nyilatkozta a szocialisták elnöke a Népszabadságnak.

Lendvai a jormányzati hibák ellenére is tévedésnek gondolja, hogy ki kellene dobni az elmúlt éveket. Ő ugyan belülről látja a hibákat, és dühöng is rajtuk, ám biztos benne, hogy "a megváltozott országképben a Medgyessy- és a Gyurcsány-korszak teljesítménye is benne van. Az is igaz, hogy a Bajnai-kormánynak új, keményebb kényszerei, és ezzel együtt új lehetőségei is megnyíltak a kormányzás hitelességének helyreállítására. De nulláról ők sem tudtak volna elindulni. Elég csak a konvergencia-program végrehajtására utalnom, amely nélkül most gazdasági hullaként feküdnénk Európa sztrádáján a magunk tíz százalékos költségvetési hiányával, miközben a többiek átgázolnak rajtunk. Arra a kérdésre sem lehet az előző évek teljesítménye nélkül válaszolni, hogy milyen kitörési pontjai lesznek Magyarországnak a válság után. A többi ország most néz szembe a megnövekedett deficittel. Mi túl vagyunk ezen. A többi ország most kényszerül megszorító intézkedésekre. Mi túl vagyunk ezen. Másoknak most dől a fejére a nyugdíjrendszer, mi fenntarthatóvá tettük. Megtettük a nehéz lépéseket, ami majd versenyelőnyt jelent."

A BKV körüli történésekről a pártelnök-asszony a következőket nyilatkozta: "Budapestnek az az áldása és átka, hogy ami ott történik, országos politikává válik. Ha Debrecenben osztanak visszás végkielégítéseket és neveznek ki a közpénzek kezelésében már vétkesnek ítélt embert önkormányzati cég élére, ha Esztergomban épül halastó a polgármester háza elé, kevésbé figyelnek oda, de Budapesthez képest még a köztévé bántóan nagy jövedelmei is kevésbé szúrnak szemet. A budapesti vezetésnek most az a dolga, és a szándéka is, hogy világossá tegye: a felháborodott emberek oldalán áll és azonnal rendet tesz. Most a "zéró tolerancia" gyakorlatát kell alkalmaznunk azokkal szemben, akik két marokkal nyúlnak a közpénzbe. Utálom, ha mások helyett kell szégyenkeznem, és elegem is van belőle. Ezzel minden tisztességes vezető így van, Budapesten is. Márpedig az is szégyen, ha magunkon hagyjuk a bélyeget, és nem csapunk szét megfelelő szabályzókkal. Legyen bérplafon, végkielégítési korlát, ahol kell, prémiumstop."