Mindenki fut a pénze után

Az osztrák kormányt érdeklik az állampolgáraira vonatkozó adatok arról a svájci bankszámla-információkat tartalmazó CD-ről, amelyet a német kormány kíván megvásárolni – közölte a bécsi pénzügyminisztérium. A Berlinből jogsegély keretében érkező információk felhasználása jogilag tiszta ügy lenne, sőt bécsi szakértők szerint abba sem lehetne belekötni, ha maga az osztrák kormány vásárolna hasonló adatokat. Korábban a német titkosszolgálat által 2008-ban megvásárolt liechtensteini számlaadatok közül az osztrák vonatkozásúakat sikeresen használták fel a bécsi nyomozók, és – miután Svájcban még nagyobb tételekről lehet szó – mostani érdeklődésük is érthető.

Az osztrák állásfoglalás azt bizonyítja, hogy valóságos lavinát indíthat el és alapjaiban rengetheti meg a svájci banktitkon alapuló adóeltitkolási gyakorlatot Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter döntése egy 1500 nevet tartalmazó CD megvásárlásáról. Bár az ügy a német koalíciós pártokon belül is komoly vitákat váltott ki – Josef Schlarmann, a CDU vállalkozói tagozatának vezetője a jogállamisággal ellentétesnek nevezte a lopott adatok felhasználását, és a liberális FDP is a tranzakció jogszerűségének vizsgálatára szólított fel –, Angela Merkel kancellár világossá tette: a svájci banktitok intézményét ő alapvetően az adóeltitkolás eszközének tartja, így az azon ütött rések kihasználását helyesnek ítéli. A tét nagyságát jelzi, hogy becslések szerint 200 milliárd eurónyi adózatlan német vagyon rejtőzik az alpesi ország bankszámláin.

A szúrópróbaszerű vizsgálatok alapján hitelesnek bizonyult, 2,5 millió eurót kóstáló CD a Credit Suisse ügyfeleinek adatait tartalmazza, de más svájci bankok titkaira is fény derült, illetve derülhet. Szakértők szerint a liechtensteini LGB botránya óta világos volt, ha a nagy nyugati országok hajlandók fizetni bankszámlaadatokért, akkor lesz, aki azokat eladja nekik. A svájci bankokra nehezedő nyomást az Egyesült Államok is fokozta az UBS ellen indított perrel, amelynek eredményeként a bank végül hajlandó volt közreműködni több tízezer adócsalásgyanús ügy felderítésében. Nemrég Franciaország is hozzájutott egy svájci bankszámlaadatsorhoz, Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszternek pedig a Tessin kantonban parkoló mintegy 185 milliárd franknyi olasz vagyon közel felét sikerült hazahívnia a tavaly meghirdetett adóamnesztia révén.

A német pénzügyminiszter – továbbá a német adótanácsadók szövetsége – most arra szólította fel az adóeltitkolókat, hogy még a hatósági vizsgálatok megindulása és a büntetések kiszabása előtt önként tegyenek vallomást. Az önrevíziók száma a liechtensteini ügy óta ugrásszerűen megnőtt az EU legnagyobb tagállamában: tavaly a 2008-asnál négyszer több ilyen eset volt, és ezek 178 millió euró pluszbevételt hoztak a kincstárnak.

Svájc eközben minden erejével tiltakozik az ottani bankszektort súlyosan veszélyeztető adatlopások ellen. Egy kormánypárti parlamenti képviselő, Pirmin Bischof „modern kori bankrabláshoz” hasonlította a német kormány eljárását, Toni Brunner, a populista Svájci Néppárt elnöke pedig egyenesen országa elleni „hadüzenetről” beszélt, amely miatt szerinte felül kell vizsgálni a német bevándorlók és ingázók svájci jogállását. Bár ez nem látszik reálisnak, azzal számolni kell, hogy Bern egyelőre nem fogja aláírni a Németországgal tervezett, kettős adóztatást kizáró egyezményt – amely egyebek mellett éppen az adócsalási ügyekkel kapcsolatos adatcsere feltételeit szabályozná.

Svájci nézőpontból egyébként jogilag és erkölcsileg egyaránt elfogadható, ha külföldiek adózatlan vagyonukat svájci számlákra menekítik. Ahogy a Wegelin magánbank egyik vezetője, Konrad Hummler korábban fogalmazott: mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy a „rosszul felépített” hazai adórendszer elől fizikai kivándorlás nélkül is biztonságba helyezhesse a vagyonát. TG

Büntetőeljárás olyan esetekben indul, amikor az adózó okiratokat hamisít kötelezettségei eltitkolása érdekében. A Bern által nemzetközi nyomásra vállalt adózási adatcsere is csupán az utóbbi esetekre terjed ki, így a külföldi adóhatóságok az esetek többségében továbbra sem juthatnak hozzá legális csatornákon az őket érdeklő információkhoz.

Büntetőeljárás olyan esetekben indul, amikor az adózó okiratokat hamisít kötelezettségei eltitkolása érdekében. A Bern által nemzetközi nyomásra vállalt adózási adatcsere is csupán az utóbbi esetekre terjed ki, így a külföldi adóhatóságok az esetek többségében továbbra sem juthatnak hozzá legális csatornákon az őket érdeklő információkhoz.-->