Bankadóval és Mol-befizetéssel is deficitet mutat a büdzsé szeptemberben

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – szeptember havi egyenlege 7,7 milliárd forint hiányt mutat. Ezen belül a központi költségvetés 5,4 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 8,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 4,2 milliárd forintos deficittel zártak. A tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének szeptember havi hiánya 145,9 milliárd forintot tett ki – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – kumulált egyenlege szeptember végére 1089,1 milliárd forintos deficitet mutatott, mely az éves előirányzat 125,1 százalékát teszi ki. A tavalyi év azonos időszakában az államháztartás hiánya az egész éves tény 114,5 százalékát tette ki. Ezen belül a központi költségvetés hiánya a 2009. szeptember végi 116,1 százalékos arányhoz képest most az egész évre tervezett költségvetési hiány 130,2 százalékát teszi ki.

A központi költségvetés bevételei összességükben közel 131 milliárd forinttal meghaladták a tavaly szeptemberi összeget. A főbb adóbevételek esetében a személyi jövedelemadót kivéve az összes adónemből magasabb összeg (mintegy 31 milliárd forinttal) folyt be, mint tavaly. Növelte a bevételeket az, hogy a 2010 ben a pénzügyi szervezetek különadójából elsőként teljesült befizetés közel 56 milliárd forintos összegben – áll a Nemzetgazdasági tárca közleményében.

Meg kell jegyezni, hogy a befizetés határideje szeptember 30-a volt, így a bevétel egy része csak október 1-én realizálódott, ez a Kincstár információja szerint előzetesen mintegy 31,1 milliárd forint.

Mindezeken felül a bányajáradék bevételi mérlegsoron 35,8 milliárd forint befizetés realizálódott az Európai Bíróság döntése következtében a MOL Nyrt. bányajáradék befizetési kötelezettségéből.

A TB-alapok költségvetési kapcsolatrendszerének 2010. évi változása azzal jár, hogy az Egészségbiztosítási Alap az előző évhez viszonyítva közel duplájával nagyobb támogatást kap a költségvetéstől, ami az alap bevételét növeli. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a központi költségvetési támogatások átutalási rendjének változása okozza elsősorban a kedvezőbb pozíciót (2009-ben évente három alkalommal, március, november és december hónapokban került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása, 2010-től ezen támogatás folyósítására havonta kerül sor.) A kiadások esetében a többlet főként a magasabb nyugdíj kiadások következménye.

Az elkülönített állami pénzalapok egyenleg javulását a kiadási oldalon a Munkaerőpiaci Alap alacsonyabb központi költségvetési befizetései okozták - tájékoztatott az NGM.

A költségvetés egyenlege megtisztítva a MOL és a pénzintézetek különadójától 46,4 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos hónapjához képest.