Eredményesnek értékeli az EU a belga uniós elnökség fél évét, különös tekintettel a nehéz körülményekre. Belgium egyfelől belpolitikai bizonytalansággal a hátországban, másrészt pedig az euróövezeti hitelválság közepette próbálta ellátni az elnökségi feladatokat. Végül számos területen sikerült előrelépést elérnie, de sokszor csak komoly kompromisszumok árán.
Amikor Belgium július 1-jén átvette a stafétát a spanyoloktól, az eladósodott euróövezeti hitelválság már javában zajlott, fenyegetve az egész közösség gazdasági talpra állását. Időközben Görögország után Írország is az EU pénzügyi mentőalapjának segítségére szorult, de a portugálokra és a spanyolokra még mindig komoly nyomás nehezedik.
A nehéz körülmények ellenére az uniós értékelés szerint „tisztességes alkusznak” bizonyult Belgium, eredményeket elérve a pénzpiac szabályozás, a közös uniós szabadalom, a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások, illetve a 2011-es uniós költségvetés elfogadása kapcsán. A lisszaboni szerződés szabta keretek között Belgium mozgástere valamelyest csökkent a korábbi uniós elnökségekhez képest. Ennek következtében az ország az ügyrend erőteljes megszabása helyett inkább mint hatékony közvetítő működött az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a miniszterek tanácsa közötti trialógusban.
Az EU-ban ősszel született egyezség a bankszektor szabályozásának szigorításáról. Ennek részét képezi a rendszerszintű kockázatok figyelését végző testület (ESRB) felállítása. A megállapodást „történelmi pillanatként” értékelte Michel Barnier belső piacokért felelős biztos. Ehhez járult még a fedezeti alapok működésével kapcsolatos októberi alku, amely azonban komoly engedmény árán jött csak létre. Az új szabályozás értelmében az alapok kezelőinek be kell tartaniuk a tőkekövetelményre vonatkozó előírásokat, és gondoskodniuk szükséges pénzeszközeik biztonságos elhelyezéséről. Ezek fejében azonban módjuk van gyakorolni tevékenységüket mind a 27 tagállamban anélkül, hogy külön-külön alkalmazkodnának az egyes nemzeti szabályozásokhoz.
A büdzsével kapcsolatban hathetes ádáz vita után sikerült eredményre jutni. Az EP képviselői 6,2 százalékos bővítést javasoltak a 2010-es kerethez képest, de éles ellenállásba ütköztek az adóssággondokkal küzdő tagállamok részéről. Ezek után 2,9 százalékos bővülésben sikerült megállapodni.
Részben az uniós kiadások szempontjából, részben pedig hatásköri súrlódások miatt számított kényes témának az EU külügyi szolgálatának (EEAS) a felállítása. A szervezet az októberben tető alá hozott egyezségnek köszönhetően december 1-jén kezdhette meg működését.
Az EU bővítési politikájában a török csatlakozási tárgyalások továbbvitele bizonyult különösen kemény diónak a belga elnökség alatt is. Érdemi előrelépés híján a december 22-re tervezett uniós–török megbeszélések is elmaradtak. A megrekedés fő oka a belga indoklás szerint: az EU-konform versenyjogi szabályozás adaptálása „túl lassan” halad Törökországban. Horvátországgal ugyanakkor újabb öt fejezetet sikerült lezárni, és Szerbiával kapcsolatban is előrelépés történt, miután Belgium feladta korábbi ellenvetéseit Belgrád integrációja kapcsán.
- Az uniós pénzpiaci szabályozás terén kompromisszumos megoldás született a fedezeti alapok működésének engedélyezésére vonatkozóan
- A közös uniós szabadalom kapcsán már 23 tagállamot sikerült rávenni a kompromisszumos javaslat támogatására
- Az EU külügyi szolgálatának működését a finanszírozásról szóló októberi egyezség teszi lehetővé, bár sok kritika érte az új szervezet összetételét
- Decemberben áldásukat adták a tagállamok a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokról szóló javaslatra
- Szeptemberben sikerült szabad kereskedelmi egyezséget kötni Dél-Koreával, amelytől Brüsszel 19 milliárd eurós exportnövekedést remél az unió számára
- A török csatlakozási tárgyalásokban nem történt érdemi előrelépés
- Az uniós pénzpiaci szabályozás terén kompromisszumos megoldás született a fedezeti alapok működésének engedélyezésére vonatkozóan
- A közös uniós szabadalom kapcsán már 23 tagállamot sikerült rávenni a kompromisszumos javaslat támogatására
- Az EU külügyi szolgálatának működését a finanszírozásról szóló októberi egyezség teszi lehetővé, bár sok kritika érte az új szervezet összetételét
- Decemberben áldásukat adták a tagállamok a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokról szóló javaslatra
- Szeptemberben sikerült szabad kereskedelmi egyezséget kötni Dél-Koreával, amelytől Brüsszel 19 milliárd eurós exportnövekedést remél az unió számára
- A török csatlakozási tárgyalásokban nem történt érdemi előrelépés -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.