Hátrányban a magyar bankok

Mint ahogy azt korábban is sejteni lehetett, a kelet-európai régióban aktív bankcsoportok nem a magyarországi leányaikra lesznek a legbüszkébbek a 2010-es teljesítmény alapján. Az eddig megjelent statisztikai adatokból ugyanis az derül ki, hogy – bár a hitelintézeti szektor sehol sem éli virágkorát – a hazai ágazat a legtöbb környező országéval szemben hátrányba került tavaly.

A magyarországi bankoknak persze több, egyenként is súlyos körülménnyel kellett számolniuk, amellyel régiós sorstársaiknak nem vagy csak jóval korlátozottabb mértékben. Az egyik legfontosabb a hitelportfólió korábban elképzelhetetlen mértékű romlása, a céltartalék és értékvesztés mennyiségének drasztikus mértékű emelkedésével párhuzamosan. Ennek oka egyrészt az, hogy a válság nyomán még az átlagosnál is nagyobbat fékezett a magyar gazdaság, másrészt pedig az, hogy a hazai lakossági adósok devizakitettsége irracionálisan magas szintre kúszott.

A jegyzethez tartozó cikkünk itt olvasható!

A másik, szintén jelentékeny mértékű „pofont” a banki különadó tavalyi, hirtelen bevezetése jelentette. Ez a tétel, amely csak maguknak a bankoknak összességében 120 milliárdot jelent, még az „aranykorban” is igen érzékenyen érintette volna a hitelintézeti szektort, hiszen a 2006-ban realizált rekordnyereségnek is nagyjából az egyharmadát jelentené.
A magyar gazdaság változatlanul visszafogott teljesítménye pedig nem ösztönzi az üzleti aktivitás növekedését, ennek nyomán pedig sem a hitelezés élénkülését, sem a bankok üzemméretének bővülését nem segíti elő.

A hazai bankszektor teljesítményének és jövedelmezőségének javulása persze nagyon egyszerűen elősegíthető: a szereplők ugyanis leginkább a hitelezésen tudnak keresni, ha ehhez kedvező a működési környezet. Már csak ezt a kedvező környezetet kellene előteremteni valahogy.