Nem drágul itthon a földgáz a japán földrengés miatt

Ez jelentősen átrendezheti az energiaszektorban tevékenykedő cégek gazdasági súlyát, valamint a világ energiafelhasználásának további irányát, ezért a Fukusima erőmű, a tavaly áprilisban a Mexikói-öbölben történt olajfúró-torony katasztrófához hasonló mérföldkő lehet az energiaszektorban. Horváth István hangsúlyozta: "az atomerőmű körüli problémák előre láthatólag az energiatermelő cégek, valamint az energiaszállítással és energia-elosztással foglalkozó vállalatok jövőbeni tevékenységét fogja leginkább befolyásolni, hiszen a világ nagyhatalmai már most azon gondolkodnak, vajon folytassák-e új erőművek építését. Mivel a világ energiafelhasználása egyre növekszik, az így kieső energiát természetesen pótolni kell, a növekvő földgáz készletek miatt várhatóan a gáztüzelésű és az alternatív energiával - leginkább szél- és napenergiával - működő erőművek építése fokozódhat."

A következő hónapokban ezért mind a földgáz világpiaci árának, mind a gázkitermelésből profitáló és a megújuló energia felhasználására szakosodott cégek tőzsdei árfolyamának növekedésére lehet számítani. Magyarországon azonban nem kell a gáz árának növekedésétől tartani, mivel nálunk a lakossági földgáz árát elsősorban a kőolaj világpiaci ára határozza meg - emelte ki a befektetési szakember.

Az Erste Bank bécsi szakértőinek elemzése szerint a japán gazdaságot ért pénzbeli károk jelenleg még csak meg sem becsülhetők. A Japánban zajló drámai események tükrében a pénzpiacok korábbi fő kérdései, így a nagy államadósság és az arab országokban zajló felkelések most háttérbe szorultak. Ez a két kérdés szorosan kapcsolódik a jelenlegi japán válsághelyzethez, mert egyrészt az államadósságát tekintve Japán már nincs kényelmes helyzetben, valamint a földrengés, valamint az ezt követően az áramellátásban és a termelésben fellépő üzemzavarok további általános bizonytalanságot okoznak a pénzpiacokon.

A földrengés és a cunami által leginkább sújtott régió adja a japán gazdaság GDP-jének mintegy 7 százalékát. Az, hogy a gazdaság milyen gyorsan tud talpra állni, attól is függ, hogy az áramellátást milyen gyorsan sikerül helyreállítani. Jelenleg lehetetlen megbecsülni az atomerőművekben esett károk mértékét. A Japánban működő 55 reaktor az ország energiaszükségletének mintegy 30 százalékát fedezi. A Fukusima 1-es erőműben fennáll annak a veszélye, hogy mind a hat reaktort le kell állítani.

    Japán külkereskedelmi többlettel rendelkezik, egy ideig azonban a japán export visszaesésére kell számítani. A kieső termelőkapacitást - legalábbis részben - ellensúlyozni tudják a japán vállalatok nagyszámú külföldi gyáregységei.

    Japán 1 300 milliárd dollár értékű külföldi értékpapírban megtestesülő nettó eszközállományt halmozott fel, ez pedig az ország GDP-jének 24 százalékát teszi ki, vagyis belföldi forrásokból is fedezhetők az újjáépítés finanszírozási igényei, ehhez viszont ki kellene vonni külföldről a japán tőkét. A japán eszközök között csak az Egyesült Államok kincstára által kibocsátott értékpapírok 900 milliárd euróra rúgnak. Ez legalábbis átmenetileg felfelé ható nyomást fejthet ki a jenre, hasonlóan az 1995-ös kobei földrengés után kialakult helyzethez. A japán jegybank vélhetően közbeavatkozna a nemzetközi devizapiacokon, hogy tompítsa a helyzetet, hiszen az erősebb jen további terhet róna Japánra - vélik az Erste Group szakértői.